Június 17. és 23. között húsz szamárköhögéses (pertussis) beteget jelentettek az orvosok a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatközlése szerint. 2024 első 25 hetében összesen 96 megbetegedésről tud a hatóság. Ennél frissebb adatok egyelőre nem érhetők el a NNGYK weboldalán.

A 25. héten a pertussis bejelentések a fővárosból, és hat vármegyéből - Bács-Kiskun, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom, Pest - érkeztek. A betegek közül hét volt csecsemő, egy fő a 3-5 éves, egy fő a 10-14 éves, három fő a 15-19 éves, egy fő a 20-29 éves, egy fő a 30-39 éves, három fő a 40-49 éves, három fő pedig a 60 év felettiek korcsoportjába tartozott – közölte a heti jelentésében a hatóság. 

Kép: Economx

Az elvégzett mikrobiológiai vizsgálatok 16 fő esetében alátámasztották, egy betegnél pedig nem támasztották alá a klinikai diagnózist. Három betegnél a diagnosztikus vizsgálatok még folyamatban vannak. Egy esetben a megbetegedés importált eredetű, volt Ausztriában kapták el.

Tavalyi év végén érkezett először figyelmeztetés a határainkon túlról Horvátországból és Szerbiából a megszaporodó szamárköhögéses esetekről, de Európa más országaiban is nőt az esetszám, van tehát egy európai tendencia, mondta Rósa Ágnes, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) alelnöke az Economxnak.

Magyarországon az oltási rendszer a 2,3,4,18 hónapos korban, 6 évesen, majd az általános iskola 6. osztályában beadott oltásokkal minden gyermek számára biztosítja a folyamatos védelmet. A későbbiekben viszont a védettség megújítására már a páciensnek kell gondolnia, mert a jelenleg alkalmazott vakcina 4-5 évre biztosít védelmet, tette hozzá a szakember.

Saját és környezetünk védelme érdekében javasolt 18 éves kor felett 10 évente, családtervezés időszakában 5 évente és a várandósság harmadik trimeszterében ismétlő oltás felvétele, ha a megelőző 5 évben ez nem történt meg, hiszen csak így biztosítható a 6 hónaposnál fiatalabb csecsemők védelme, akik nem kapták még meg a teljes oltási sort, illetve nem állt kellő idő a védettség kialakulására. 

Magyarországon a koronavírus-járvány óta egyre nő az oltásellenesek száma. Ezzel kapcsolatban a HGYE alelnöke azt mondta: az oltásellenesség időről-időre felbukkanó jelenség, amelyet mi gyermekorvosok igyekszünk a szülők részletes és ismételt tájékoztatásával feloldani. Tapasztalatunk, hogy ha a nyilvánosságban megjelenik egy-egy eset, akkor a praxisokban is megszaporodik a számuk. 

Mi az a szamárköhögés?

A szamárköhögés cseppfertőzéssel terjedő, rendkívül fertőző megbetegedés, amely minden korosztályt érinthet. Különösen a megfelelő védettséggel még nem rendelkező 6 hónapos kor alatti csecsemők számára jelent nagy veszélyt, mondta Rósa Ágnes. Ebben az életkorban súlyos, esetenként halálos kimenetellel is számolni kell. A rohamszerű köhögések alatt súlyos oxigénhiány, emiatt agykárosodás léphet fel, kialakulhat szövődményként tüdőgyulladás, légzési elégtelenség, de akár bordatörés is. Serdülők, felnőttek általában enyhébb tüneteket mutatnak, nem ritkán hetekig elhúzódó izgatott köhögés hátterében igazolódik a fertőzés. 

Statisztikai adatok szerint 2023-ban ugyanebben az időszakban az év első 25 hetében nem volt szamárköhögéses beteg, 2018-2022 között pedig a medián betegszám ebben az időszakban 8 beteg volt, derül ki az NNGYK adataiból. 

2018-2022 közötti betegszám: 

  • 2018-ban: 23; 
  • 2019-ben: 7; 
  • 2020-ban: 13; 
  • 2021-ben: nem volt megbetegedés; 
  • 2022-ben: 2 beteg; 

2024-ben a 24. héten vagyis június 10. és 16 között 16 szamárköhögés gyanús beteget vettek fertőzőbeteg nyilvántartásba. Akkor a bejelentések a fővárosból, és nyolc vármegyéből - Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest - vármegyéből érkeztek. A betegek közül négy volt csecsemő, két fő a 10-14 éves, három fő a 15-19 éves, egy fő a 20-29 éves, három fő a 40-49 éves, egy fő az 50-59 éves, két fő pedig a 60 év feletti korcsoportba tartozott. Az elvégzett mikrobiológiai vizsgálatok 6 fő esetében alátámasztották, 6 fő esetében nem támasztották alá a klinikai diagnózist. 

Mi a terápia, ha valaki elkapja a betegséget?

A szamárköhögés tüneteinek súlyosságát csökkenti és a betegség terjedését gátolja a tüneti kezelés mellett az első két hétben megkezdett antibakteriális kezelés, mondta Rósa Ágnes. A későbbi, rohamos köhögés fázisában kezdett antibiotikum sem a betegség lefolyását nem befolyásolja sem a további átadást nem előzi meg. Ugyanakkor 1 éves kor alatt és várandósok esetében a köhögés kezdetétől számított 6 héten belül, 1 éves kor felett 3 héten belül a nemzetközi ajánlások mégis javasolják a kezelést. 

Bár Rósa Ágnes is azt mondta lapunknak, hogy felnőtt korban is érdemes újra beoltatni magunkat, de a gyógyszerészeti hatóság adatbázisából származó információnk szerint egyenlőre a felnőttek oltásához szükséges egyik védőoltás hiánycikk.