Augusztus 14-ig a nem EGT-országból hazánkba érkező és itt dolgozó magánszemélyeknek, illetve a részükre jövedelmet juttató kifizetőknek sem kellett 13 százalék szociális hozzájárulást fizetniük, függetlenül attól, hogy kiküldetésben, vagy magyar jogviszonyban látták el a tevékenységüket – emelte ki az Economx számára Gyányi Tamás, a WTS Klient senior partnere.
Ezen szabálynak köszönhetően, amikor például egy amerikai, kínai, koreai munkavállaló részesült a magyar munkáltatótól SZÉP-kártya-juttatásban, vagy bármilyen egyes meghatározott juttatásban, a kifizetőnek ezen juttatás után nem kellett megfizetnie a szociális hozzájárulási adót.
A cél az adóbevétel növelése
Augusztus 14. után a béren kívüli juttatás és az egyes meghatározott juttatás után a munkáltatónak már keletkezik szociális hozzájárulás fizetési kötelezettsége. (Pontosabban, a kamatkedvezmény jogcímen megszerzett jövedelemre, kivételként, még a régi szabályok vonatkoznak.)
Mi lehetett ennek az intézkedésnek a célja? A szakember szerint egyértelműen az adóbevétel növelése.
Béren kívüli juttatások legfőbb eleme a SZÉP-kártya juttatás, az egyes meghatározott juttatások között pedig szerepel például az üzleti utazáson felmerült étkezés, a több magánszemélynek egyidejűleg nyújtott kedvezményes termék, vagy szolgáltatás, amely esetben nem lehet megállapítani az egyes személyek által megszerzett jövedelmet, illetve a csekély értékű ajándék is, a minimálbér 25 százalékát meg nem haladó értékben.
Ezeket a juttatásokat jelenleg is megkaphatják a nem EGT-országból hazánkba érkező és itt dolgozó magánszemélyek, változatlanul részesülhetnek például SZÉP-kártyában, csak annyi az eltérés, hogy munkáltatónak szociális hozzájárulást kell fizetnie.
A juttatás szocho mentességét ugyanakkor egyedileg kell vizsgálni, és ha a két ország közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény felülírja a magyar szabályt, abban az esetben előfordulhat, hogy mégsem kell a kifizetőnek szociális hozzájárulást fizetnie – hangsúlyozta végezetül a szakember.