Drága szerelembe esett egy magyar nő

A napokban tett feljelentést az a nő, aki még augusztusban ismerkedett meg online egy amerikai katonával. Az állítása szerint magyar származású, idegenben ragadt, özvegyen maradt férfi annyit kért „szerelmétől”, hogy vegyen át egy csomagot, amit egy szállítmányozónál ő már le is adott – írja a Police.hu.

A férfi azt ígérte, hamarosan leszerel a seregből, és a kislányával itthon telepednek le. Az már csak később derült ki, hogy a csomagért a vámra 2 ezer eurót kell fizetni, amit az akkor még gyanútlan hölgy el is utalt két magyar számlaszámra.

Ezt követően már vérszemet kaptak a csalók, és további 6 ezer eurót is ki akartak fizettetni pénzmosás gyanújára hivatkozva, valamint az FBI bevonását is kilátásba helyezték.

Időközben a sértett rájött, hogy átverték, ezért a nagyobb összeget már nem utalta el.

Az csalók – úgynevezett nigériai – levélben egy álprofil mögé bújva, fiktív adatokkal verik át a sértettet. A közösségi média-oldalakon és az online társkeresőkön választják ki áldozataikat, majd segítséget kérnek valamilyen ürüggyel, később pedig ráveszik a kiszemeltet, hogy önként utaljon pénzt egy megadott számlaszámra. Az is előfordul, hogy a bizalmába férkőzve megszerzik a személyes, a banki és a bankbiztonsági adatait, majd átveszik az irányítást a bankszámlája felett.

Leggyakrabban váratlan örökség, fogságba esett katona vagyonának kimentése, valami miatt ideiglenesen zárolt vagyon megszerzése, vagy titkos üzleti haszon biztonságba helyezéséhez kérnek segítséget. Érzelmileg igyekeznek befolyásolni a kiszemelt áldozatot. A történetekben vannak halálesetek, gyógyíthatatlan betegségek, vagy éppenséggel szerelmi szálak, hazaköltözés, házasság, közös jövő ígérete. Sokszor magyarországi gyökerekre hivatkoznak a levelezőtársak.

A rendőrség arra kéri az állampolgárokat, hogy, ha ezekhez hasonló tartalmú üzenetet kapnak, gondolkodjanak józanul:

• ha túl szép a történet, hogy igaz legyen, akkor csalásról lehet szó;
• idegeneknek ne adják meg a személyes és banki adataikat;
• figyeljenek a gyanús jelekre: a furcsa mondatszerkezetek, a helyesírási hibák, ahogy a magázó-tegező forma váltakozása is valamilyen fordítóprogram használatára utalhat.