Turcsán Tünde, a Consumer Panel Hungary ügyvezetője beszámolt egy friss kutatásukról, amely a magyar háztartások fenntarthatósággal kapcsolatos álláspontját vizsgálta. Kiderült, hogy

  • a háztartások 32 százaléka tartja magát ökotudatosnak; ők proaktívak, de saját belátásuk szerint is szükségük volna még edukációra.
  • Kicsivel kevesebben, 28 százalékuk ökofontolgató, ami azt jelenti, hogy bár fontosnak tartják a kérdést, de nem mindenáron cselekszenek ennek megfelelően.
  • A legnagyobb rész, 40 százalék viszont elutasító a fenntarthatósággal kapcsolatban, elsősorban anyagi szempontok miatt.

Megtudtuk, hogy a 32 százalékos magyar szint egyébként magasabb, mint a nemzetközi átlag. Ezt azzal magyarázta, hogy nálunk elöregedő a társadalom, és az idősebbek a neveltetésükből adódóan kevésbé pazarlóak.

Bikfalvi Istvánné, a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség titkára az edukáció hiányára hívta fel a figyelmet. Felidézte, hogy a szövetség számtalan levelet kap az új visszaváltási rendszerrel kapcsolatban, miszerint

ilyen hülyeséget is csak Magyarországon lehet csinálni.

A titkár elmondta, hogy a hulladékhasznosítókkal próbálják megtalálni a lakosság számára legkedvezőbb megoldásokat.

Úgy látja, óriási a felelőssége a sajtónak is, meg kell érteni, hogy bár fontos, de már nem elég

a szelektív gyűjtés, szükség van a visszagyűjtésre.

Egyébként már vannak olyan magyar élelmiszer-szállító cégek, akik a MOHU-val arról egyeztetne, hogyan tudnának ők is szerepet játszani a műanyag palackok, fém italos dobozok begyűjtésében, ahogy arra példa van a műszaki cikkek esetében is.

De hogyan működik mindez a Sziget Fesztiválon?

A szervezők a PET palackok 70 százalékát, az alumínium dobozok 35 százalékát, míg az üvegnek az 50 százalékát tudják jelenleg szelektíven leadni, a maradék mennyiség ömlesztve megy a hulladéktárolóba. Dominus Ákos, a Sziget fenntarthatóságért felelős menedzsere elmondta, hogy ezen az arányon mindenképpen növelnének. Jelenleg is mobil hulladékbegyűjtő-autók működnek a fesztivál területén, amelyek nagyjából úgy működnek, mint a boltokban megismert MOHU-s gépek.

Zöld Sziget pontok vannak, ahol a Repoharakat lehet beváltani – amióta visszajár érte pénz, már a poharak 75 százalékát leadják a vendégek, korábban ez csak a 63 százalék volt. Másrészt 20 eurós kedvezményt kapnak azok, akik a regisztrált sátrukat leadják. Elmondta, hogy sok olyan nemzetközi fesztivál van, ahol ezekkel a kérdésekkel nem foglalkoznak.

Érdeklődésünkre megerősítette,

cél, hogy jövőre a Szigeten is bevezessék a betétdíjas termékek rendszerét, egyelőre az 50 forintos modell még nem áll rendelkezésre a fesztiválon.

De például figyelnek a fenntarthatóságra az élelmiszerek során is. Például minden étkező menüjében legalább három vegán-vegetáriánus ételnek lennie kell, bár a vendégek 57 százaléka inkább a magasabb ökolábnyomú fogásokat választja. Fontos még, hogy a Sziget 18 százalékban megújuló energiát használ, és a speciális helyzetéből adódóan a hálózatról szerzi be a villanyáramot, nincs szüksége dízelgenerátorokra.

Szintén fontos szempont, hogy a Sziget terültén csak angol vécé van, a máshol szokásos toi toi-k itt nincsenek, ezzel is csökkenteni lehet a vízfelhasználást is.

S hogy miért ilyen fontos ez a rendszer?

Runtág Tivadar, a MOHU operatív igazgatója elmondta, az átmeneti 5 hónapos kezdeti időszak után most

már naponta 4 millió műanyag palackot, üveget, fémdobozt váltanak vissza a magyarok.

A csúcs 4,5 millió darab volt. Mindezt egyetlen nap alatt. Egyébként két ezer helyszínen működik automata, másik ezer kereskedőnél pedig kézi leadással adhatjuk vissza a hulladékot.

A MOHU célja, hogy az évi 3-3,5 milliárd palack/üveg/fémdoboz 90-95 százalékát begyűjtsék a következő 2-3 éven belül. Ehhez meg kell duplázni a napi adagot – magyarázta Runtág Tivadar, hozzátéve, hogy ehhez növelni kell az automaták és a partnereik számát is.

Az operatív igazgató hangsúlyozta, hogy a rendszernél lehetnek hiányosságok, ami fakadhat abból, ha nem jó terméket hoznak vissza, ha ha ki fogy a zsák, a papír, vagy egyszerűen tönkre megy a gép, de ez elenyésző arányban van a napi négymillió darab visszavett flakonhoz képest. Mindössze 319 bejelentett esetről tudnak, amikor az ügyfél nem kapta meg a pénzét – tette hozzá. Ugyanakkor a világon egyedülálló módon Magyarországon van csak arra lehetőség, hogy az ügyfél a saját bankszámlájára kapja vissza a beváltás után járó összeget, mint ahogy az is csak hazánkban működik, hogy autókkal gyűjtik be és roncsolják szét a hulladékot.

Fontos állomás

Hankó Gergellyel, a PET Kupa projektvezetőjével, a Környezetvédelmi Gyártók és Szolgáltatók Szövetségének ügyvezetőjével az ESG rendszerről beszélgettünk. A szakértő az új minősítési rendszert mérföldkőnek nevezte. Elismerte, hogy sok cégnek kell a működését felülvizsgálni, drasztikus változások várhatóak, de ez egy komoly fordulópont lesz. Többek között a beltéri levegő minőségére, a vízellátásra, a zaj szennyezésre, a hulladékcsökkentésre is hatással lesz.

Az ESG nagyon jó eszköz, a kérdés, mire használjuk majd

 – szögezte le Hankó Gergely.

Arról is beszélt, hogy a hazánkban folyamatos átalakuláson megy keresztül a green jobs, és nagyon jó szakembereink, tanácsadó cégeink vannak, amelyek segítik a cégeket az átállásban. A kormányzatnak az a feladata, hogy biztosítsa a hosszú távú piacot a hazai környezetipari szereplők számára, és nyújtson számukra exporttámogatást. Ugyanis nagyon sok igény, komoly potenciál van külföldön a magyar vizes, a szennyvizes, a hulladékos és a kármentesítési technológiára, szakmai tudásra, tapasztalatra - magyarázta, hozzátéve: segíteni a nemzetközi piacrajutást.