Szijjártó Péter külügyminiszter a georgiai kollégájával, Ilia Darcsiasvilivel tartott közös sajtótájékoztatón tisztességtelennek nevezte az Európai Unió hozzáállását Georgia belépését illetően, és kiemelte, hogy tavaly Moldova és Ukrajna mellett Georgiának is kijárt volna a tagjelölti státusz.
A tárcavezető szerint Georgiának még idén ősszel meg kell kapnia az uniós tagjelölti státuszt, ha az EU nem akarja, hogy a közösség hitelessége súlyos csorbát szenvedjen.
Georgia semmivel sincsen rosszabb állapotban, semmivel nem teljesít rosszabbul, mint Ukrajna vagy Moldova az európai uniós elvárások tekintetében. Azt pedig kifejezetten tisztességtelennek tartjuk, hogy a Moldova és Ukrajna számára mintegy szorgalmi feladatként adott 12 pontos listát Georgiának a tagjelölti státusz előfeltételeként írták elő
– mondta. Szijjártó szerint ennek alapján a Georgia tagjelölti státuszáról szóló döntés nem szakmai, hanem politikai kérdés, így politikai elköteleződésre, politikai döntésre van szükség.
A külügyminiszter azt is elmondta, hogy Magyarország megteszi a szükséges intézkedéseket, így integrációs szakértőt küldött Georgiába, és továbbra is kész támogatni az ország belépését, hiszen a kaukázusi térséggel való együttműködést kiemelt fontosságú Magyarország számára:
októberben még egy együttes kormányülésre is sor kerül Georgiában, ahol a felek megállapodást kötnek a beruházások védelméről, az ösztöndíjprogram meghosszabbításáról, valamint a felsőoktatási és szakképzési együttműködésről.
Szijjártó kiemelte, hogy Georgia szerepe erősödni fog az elkövetkezendő időszakban, nem csak a közép-európai energiabiztonságban, hanem a környezetvédelmi célok elérésében is, hiszen Georgia - Azerbajdzsánnal közösen - jelentős beruházásokra készül a megújuló energiaforrások, ezen belül pedig főként a szélerőművek által megtermelt áram Európába exportálása terén.
Így a tavaly év végén létrejött négyoldalú, azeri-georgiai-román-magyar megállapodás értelmében a világ leghosszabb víz alatti elektromos áramkábeljét fogjuk lefektetni a Fekete-tenger alatt
– közölte, majd hozzátette, hogy a megvalósíthatósági tanulmány előre láthatólag 2024 elejére elkészül, a közös vállalat alapításának és az irányító testület létrehozásának ügyét a novemberi miniszteri bizottság ülésen vitatják meg Budapesten.
A tárgyaláson Georgia tagjelölt státusza mellet az orosz-ukrán háború kérdését is érintették:
Itt két olyan országról beszélünk Georgia és Magyarország vonatkozásában, amelyek elkötelezettek a béke mellett. Két olyan ország, amely a külpolitikájában a nemzeti érdek érvényesítésre törekszik, ezért mindig is világossá teszi pozícióit akkor is, ha az a liberális mainstream nyomásgyakorlásával szemben van
– mondta.
Szijjártó Péter szerint ha az EU nem viszi előrébb a bővítési politikát, akkor nem csak az erősödés esélyét, globális súlyát is elveszíti, és végül olyannyira legyengül, hogy versenyképtelenné válik.
A külügyminiszter továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy félő, hogy a hosszas csatlakozási folyamat miatt az adott országok más integrációk irányába fordulnak az Európai Unió helyett.