A jelenlegi jogerős végzés indoklása elsősorban egy alkotmánybírósági határozatra épül, amely szerint egy büntető- vagy szabálysértési ügy megítélésénél mindenképpen meg kell vizsgálni azt, hogy a cselekmény vajon védett alapjoggyakorlásnak minősül-e.

A mostani jogerős végzés lépésről lépésre levezeti, miért nem tekinthető szabálysértésnek, ha kritikai céllal járdákat festenek négyszínűre. A bíróság külön is kiemelte, hogy

az érintett járdaszakasz befestése nem okozott maradandó állagsérelmet az érintett felületen, és objektív módon is alkalmas volt az üzenet közvetítésére.

A közlemény szerint, mivel a járdaszínezésnek nem volt társadalmi veszélyessége, ezért a kutyapárti passzivista ellen indított szabálysértési eljárást a Fővárosi Törvényszék most megszüntette. A fontos szólásszabadság – perben az alapjogával élő nőt a Magyar Helsinki Bizottság képviselte.

Példaszerű döntés született, az pedig különösen méltánylandó, hogy a bíróság szabálysértési ügynél alapjogi szempontokat érvényesít. Az utóbbi időszakban a kormányplakátok átragasztása ügyében hozott döntésekből feltűnően hiányzott a cselekmények alkotmányos szempontú vizsgálata, ami aggasztó a polgárok, különösen a véleménynyilvánítási szabadságukkal élni kívánók számára

– értékelte a jogerős bírósági döntést Győző Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, hozzátéve, hogy bíznak benne, hogy ez a veszélyes tendencia meg fog fordulni ennek a határozatnak a hatására is.

Nem kell már annyit várni egy ítéletre, behozzák a lemaradást a bírák

Bár több ügy érkezett a Fővárosi Törvényszékre tavaly, mint 2021-ben, mégis csökkent az ügyhátralék az ország legnagyobb ügyforgalmú bíróságán – közölte az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke. Bővebben >>>