A kerteken belüli ültetési távolságok be nem tartása a szomszédviták egyik jellegzetes kirobbantó oka, általános és megfelelő szabályozás híján viszont az összetűzések nem egyszer bírósági pereskedésig fajulnak. Egy, a napokban megjelent áttekintésünk a témában rendkívül heves olvasói reakciót váltott ki, ami jól bizonyítja, hogy a szomszédokkal való elhúzódó vitás helyzetek rendezésére sokan elkeseredetten keresik a megoldást. Összefoglalónkban összegyűjtöttük azokat az információkat, amik segítségére lehetnek mindazoknak, akik hasonló helyzetbe kerültek, és megmutatjuk, milyen jogorvoslattal élhetnek, ha úgy érzik, a szomszéd telepítési gyakorlata sérti a saját telkükön történő zavartalan tartózkodás jogát.

Számos olyan probléma merülhet fel, például a szomszédos kert leárnyékolása, benapozottságának akadályozása, a gyökérzet átterjedése, a levelek áthullása, viharban kidőlő fák, vagy a kilátás korlátozása, amit érdemes megelőzni a békés együttélés érdekében.

Kapcsolódó

Éppen ezért annak, aki kertültetésre adja a fejét, szem előtt kell tartania, hogy a szomszédos ingatlan tulajdonosát nem zavarhatja az ingatlan használatában, birtoklásában nem korlátozhatja, és épületében kárt nem okozhat. 

Mik a jogi keretek?

A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) kormányrendeletben találhatjuk meg az ilyen növények gondozásával és telepítésével kapcsolatos szabályokat a közterületekre vonatkozóan, azonban ez a rendelet nem tér ki a magánterületre, így az ültetési távolságokra sem. Ennek szabályozásáról önkormányzati rendeletben minden önkormányzat önállóan dönthet, ami magánterületre telepítendő vagy telepített fákra és egyéb növényekre is vonatkozik. 

Megfelelő szabályozás hiányában viszont a kérdés jellemzően szomszédjogi vitát generál, amely egyes esetekben peres eljárást eredményezhet. 

A legtöbb település nem rendelkezik erről a kérdéskörről, amelyik mégis, ott gyakran a már hatályon kívül helyezett 40/1977. (XI. 29.) MÉM rendelet 5. sz. mellékletét tekintik irányadó elvnek kisebb nagyobb változtatásokkal – tájékoztat Megyeri Szabolcs kertépítő blogja.

A mintaként szolgáló, de nem kötelező érvényű rendelet a növényzet mérete szerint határozza meg a legkisebb ültetési (telepítési) távolságot az ingatlan telekhatárától mérve:

„a) belterületen és külterületnek a zártkerten belül eső részén

  • a szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,50 méter,
  • 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetén 1,00 méter,
  • 3 méternél magasabbra növő gyümölcs és egyéb bokor (élősövény) esetében 2,00 méter."

Amikor elszabadulnak az indulatok

A szomszédviták jogi hátteréről és arról, hogy a sértett fél előtt milyen jogorvoslati lehetőségek állnak Pojják Eszter ügyvédet kérdeztük.

A Polgári Törvénykönyv rögzíti, hogy a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. A szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló 2013. évi CLXXIV. törvény szerint pedig: 

  • Ha a szomszédos ingatlanok határvonalán álló növény valamelyik ingatlan rendes használatát akadályozza, illetve kárt okoz vagy annak veszélyével fenyeget, és az érdeksérelem más módon nem hárítható el, az ingatlan tulajdonosa követelheti, hogy azt közös költségen távolítsák el. 
  • Az ingatlan tulajdonosa csak akkor jogosult az áthajló ágak és átnyúló gyökerek levágására, ha azok az ingatlan rendes használatát akadályozzák, és azokat a növény tulajdonosa felhívás ellenére sem távolítja el.

Jellemzően a nagyobb fák okozhatnak kellemetlenséget vagy bizonyos esetekben kárt is a szomszédnak. Amennyiben a szomszéd kertjéből a fa átnyúló gyökere a házat vagy a kerítést veszélyezteti, lehet kérni a fa kivágását. Az önkormányzat jegyzője adhat erre engedélyt veszélyes fa esetén. 

A benapozottság esetén annak csökkenésének a mértéke és az, hogy milyen fáról van szó és a fa milyen állapotú - határozhatja meg azt, hogy mennyire lehet eredményesen fellépni a helyzet alakítása, felszámolása érdekében.

De mit tehetünk, ha nem sikerül zöld ágra vergődni?

Pojják Eszter hangsúlyozta, hogy minden ilyen esetben első körben mégis csak a megegyezésre törekvés javasolt. Amennyiben a felek nem tudnak egyről a kettőre jutni egymás között, úgy felszólító levelet érdemes küldeni, melyhez lehetőség van ügyvédi segítséget is igénybe venni. A levélben alaposan meg kell indokolni, hogy mi az a jogsérelem, amely minket ért, károkozás esetén az okozott kárt. 

Ha ez sem vezet eredményre, a helyi önkormányzat jegyzőjéhez lehet fordulni a fa kivágása/ alakítása érdekében birtokvédelmi eljárás keretében. Amennyiben a jegyző határozatában foglaltakkal bármely érintett szomszéd nem ért egyet, úgy bírósághoz fordulhat.

Az ingatlanjogász szerint az építkezések (túl közel kerülő épületek, épületrészek) gyakrabban vezetnek szomszédjogi vitához, az ültetési viták kapcsán általában a fás szárú növényeket illetően az engedély nélküli fakivágások jelentenek sokszor problémát, illetve a helyette telepítendő fák ültetésének, azaz a visszapótlásnak az elmulasztása.

Így kerülhetjük el a szomszédbalhét

Megyeri Szabolcs kertépítő szerint a legegyszerűbb módja a konfliktus elmérgesedésének megelőzésének az, ha a szomszédunk helyzetébe képzelve magunkat, már az ültetéskor odafigyelünk a betartandó szempontokra. Az Economxnak adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy amennyiben kis beültetendő területtel rendelkezünk, akkor érdemes determinált növekedésű növénytípusokat telepíteni.

A kulcs a fajtaválasztás.

  • A csemeték ültetésekor ne feledjük, hogy egyes növények igen nagyra megnőhetnek a későbbi áttelepítésük pedig macerás munka, így javasolt a növekedési méretekről előre tájékozódni fajtánként, és eszerint elhelyezni őket a telkünkön. A túl magasra törő fák leárnyékolhatják a szomszéd kertjét, illetve eltakarhatják az ablakait. Figyeljünk tehát, hogy gömb-, csüngő-, vagy oszlopos lombkoronája fafajtát választunk.
  • Jogvitát okozhat továbbá, és perhez vezethet, ha olyan szomszédos épület mellé ültetünk, melynek fala valamilyen okból vizesedésre hajlamos (vályog, rosszul, vagy nem szigetelt, elöregedett), hiszen akkor az öntözéssel kárt tehetünk benne.
  • Az is problémás lehet, ha saját épületünkhöz ültetünk túl közel. Renoválásnál például akadályt jelenthet a túl közeli növényzet, érdemes egy legalább másfél méteres hézagot hagyni ilyen esetekre, aminek köszönhetően fák, tuják kényszerű kivágását előzhetjük meg például egy későbbi házfelújításkor. 
  • Különböző cserjefajok ültetésekor a végleges magasság mellett tájékozódjunk a növény várható alakjáról is. Egy felfelé törő ágakkal rendelkező, fordított kúp alakú példányhoz közelebb lehet a szomszédos egyedeket ültetni, mint egy gömb koronájú, földre érő oldalágakkal rendelkező cserje esetében

Az ITT található táblázat segítségével tájékozódhat a növénytípusok szerint ajánlott ültetési távolságokról.

Van értelme egyáltalán a szabályozásnak?

Felmerül a kritika, hogy a kérdés jogi keretek közé szorítása negatív hatással lenne az egyébként sem erős cserje-, és faültetési hajlandóságra, és az ökológiai sokszínűséget.

Ha betartanánk a javasolt előírásokat, akkor körülbelül fél Budapest üres lenne

– állítja Megyeri Szabolcs.

A fővárosban már így is iszonyat mennyiségű fát vágnak ki, mert az emberek fogyasztóként gondolkoznak, ám ennek nem kéne törvényszerűen így lennie. 10-ből 8 fa megmenthető lenne a kivágástól, ha visszametszenék a kertész szerint. Az elmúlt 30 évben nagy mértékben pusztultak el a fák, ma a helyükön már autók állnak.

Egy széleskörű szabályozásra hivatkozva félő, hogy az emberek össze-vissza vágnák ki a szomszédba átnyúló, egyébként gyönyörű és egészséges fákat, tehát ezt a környezeti és társadalmi kérdést nem a "jogászkodással" lehet orvosolni. 

Megyeri úgy látja, hogy az ültetési hajlandóságot inkább az ismeretterjesztéssel lehetne növelni, vagy egyéb intézkedésekkel (mint például a klímaberendezések potenciális megadóztatása).

Ezzel szemben a Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetségének elnöke, András Károly szerint szükség lenne egy átfogó, országos szabályozásra, nyilatkozta az Economxnak. A településenként különböző telekalakításra vonatkozó szabályok miatt az önkormányzatok eltérően járhatnak el hasonló ügyekben. Arra is számos példa van, hogy a kerítéshez túl közel ültetett növényt a szomszéd lepermetezi gyomirtóval, ilyen esetben már rendőrségi eljárás indulhat károkozás miatt. A pereskedések csökkentése végett fontos lenne egységesíteni a kérdést, de ez egyenlőre a megfelelő önkormányzati szakértői gárda hiánya miatt nem valósul meg, a hozzáértő kertészeket nem vonják be a tervezésbe. Szintén bizonytalan azon átnyúló fák sorsa, amelyek akár már több évtizede állnak az újonnan parcellázott telkeken.

A probléma az, hogy nincs a kérdés jól szabályozva, de ahol igen, ott nem tartják be, és nem is ellenőrzik.

A szövetsége elnöke szerint egy a megfelelő kertész szakemberekkel történő szabályzás nem csökkentené sem az ültetési hajlandóságot, sem a biodiverzitás sokszínűségét.