Miközben a 2022-es népszámlálási adatok szerint az elmúlt tizenegy esztendőben ismét csökkent Magyarország népessége, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) augusztusi gyorsjelentése is újabb aggodalomra adott okot, hiszen kevesebb újszülöttről és házasságkötésről írtak.
Vajon mit hoz a jövő? És ami ennél is fontosabb, hogy mi lesz akkor, ha félünk a jövőtől? Ezekre a kérdésekre is válaszolt az Economxnak Szalai Piroska, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa (NKE – ÁNTK Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet).
Egészségesebb Ratkó-generációk
A KSH adatai szerint 2023 augusztusában 7695 gyermek született, és 9504 fő halt meg. 2022 augusztusához képest a születések száma 5,3, a halálozásoké 11, a házasságkötéseké pedig 17 százalékkal csökkent. A természetes népességfogyás lassult, 1,8 ezer fővel csökkent augusztusban hazánk lakossága.
Ez egyébként valóban nem olyan rossz adat, az elmúlt öt évben csupán néhány alkalommal volt ennél kisebb a népességcsökkenés, sőt, az első idei négy hónapban minden alkalommal négyezer fölötti volt a fogyás.
A szakértő szerint a havi bontást nagyban befolyásolhatja akár egy influenzajárvány is, a népességcsökkenést érdemes legalább egy, de inkább három-ötéves távlatban vizsgálni. Ugyanakkor az is kijelenthető, hogy az utóbbi két-három évben több európai ország is drámaibb népességcsökkenést élt meg, mint Magyarország. Ide tartozik, hogy a valódi népességszám változáshoz hozzá kell számolni a népmozgalmi adatokat is, 2016 óta több magyar állampolgár költözött Magyarországra, mint amennyi kivándorolt.
A koronavírus előtti időszakhoz viszonyítva is kevesebben haltak meg idén szinte minden hónapban, ami azért is adhat okot az optimizmusra, mert a Ratkó-korszak gyermekei betöltötték a hatvanötöt, és láthatóan egészségesebbek, mint amilyen állapotban tíz évvel ezelőtt az akkor hatvanas-hetvenes korosztály tagjai voltak.
Szalai Piroska szerint a születésszámok változásából sokkal érdekesebb következtetéseket lehet levonni. A hazai születésszám 2011 óta folyamatosan növekedett, a csúcsot 2021-ben érte el.
Ehhez sorozatos családpolitikai intézkedésekre volt szükség, amelyek egyrészt motiválták a fiatalokat, másrészt erősítették a biztonságérzetet
– tette hozzá. Egyébként az ezredfordulót követően az egykori keleti blokk országaiban (hazánkban kicsit később, 2011-től) születésszám-növekedést figyelhettünk meg, míg a Lajtán túl ezzel egy időben pedig csökkenés volt jellemző.
Népszámlálás: megvannak a KSH végleges adatai
10 hónappal a 2022-es népszámlálás után végleges adatokat közölt az eredményekről a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Bővebben --->Az is nyilvánvaló, hogy a gyermek megszületését legalább kilenc hónappal megelőzi a gyermekvállalási döntés, így a születésszámok változását érdemes mindig visszavezetni ahhoz az időponthoz, a társadalom akkori biztonságérzethez.
Ha a fenti KSH jelentést nézzük, akkor kiderül, hogy idén április és augusztus között volt érzékelhető a születésszám csökkenése, ezek a családok tavaly július és november között hozták meg a döntést a gyermekvállalásról.
Éppen ez volt az az időszak, amikor Magyarországon hosszú idő után először csökkent az anyagi biztonságérzet, amikor a családok maguk sem tudták, hogy mi fog történni télen – még Németországból is olyan hírek érkeztek, hogy virágcseréppel kell majd fűteni a háború okozta energiaválság következtében. „A szankciós hírek azonnal a családoknál landoltak” – fogalmazott a Szalai Piroska, hangsúlyozva:
vigyázni kell a túlzó hírekkel, mert a félelemérzet háromnegyed év múlva megjelenik a születési számokban is.
A termékenységi ráta nem akkor csökken, amikor a reálbérek visszaesnek, hanem amikor elterjed a híre, hogy a családok anyagi terhei növekednek.
A legnagyobb születésszám-csökkenést a júniusban született gyermekeknél láthattuk, akikről tavaly szeptemberben kellett dönteni. Emlékszünk rá, hogy tavaly szeptembertől változott a lakossági áram- és gázárszabályozás és emelkedett meg az átlag feletti fogyasztás díja. Akkor ez minden háztartásban komoly riadalmat okozott, csökkent is az anyagi biztonságérzet.
Ahogy ezekkel együtt szabadult az infláció is. Szalai Piroska szerint idén novembertől már valószínűsíthetően normalizálódnak a születésszámok, hiszen februártól már a fogyasztói árak stagnálni kezdtek, illetve a tél sem okozott akkora problémát, mint ahogy szeptemberben gondoltunk.
2026-tól minden rendben lesz?
Hazánk demográfiai kilátásaival kapcsolatban az NKE tudományos munkatársa először is leszögezte, hogy 2010 környéke sokkal kockázatosabb volt. Akkor jogosan merült föl a nyugdíjrendszer fenntarthatatlansága, a születésszám is és a foglalkoztatottak száma is nagyon alacsony volt, miközben a Ratkó-generáció épp nyugdíjba készült.
Szalai Piroska szerint a külföldi munkaerő alkalmazása is egy lehetőség lett volna arra, hogy elkerüljük a nyugdíjrendszer letérdelését, azonban a kormányzat inkább a magyar inaktívakra fókuszált. Idén januárban a 15-64 éves korosztály foglalkoztatási rátája meghaladja a hetvennégy százalékot.
Ugyanakkor a munkaerőpiacra belépő generációk létszáma még folyamatosan csökkenni fog egészen addig, amíg a 2011-ben született gyerekek nem lesznek 15 évesek, tehát 2026-ig, vagy ha a 20-64-es csoportot nézzük, akkor 2031-ig – magyarázta a szakértő, hozzátéve:
nyolc év múlva, 2031-től kezdve a 20-64 éves korcsoport jó tíz évig közel stabilan állandóan lesz, függően persze a be/vissza- és kivándorlástól.
A foglalkoztatottak száma addig biztosan nem fog csökkenni, amíg az 1975/76-ban születettek nagy létszámú generációja nem megy el nyugdíjba.
Szalai Piroska arra is figyelmeztetett, hogy a születésszámot nem szabad a 90 ezres szint alá engedni, ami viszont azért is lesz nehezebb, mert a 20 és 40 éves nők létszáma az 1,5 millióról 1,2 millióra csökkent a 2011-es népszámlálás óta.