A különböző szúnyog fajok által hordozott betegségeket számos tévhit övezi, kifejezetten az invazív fajok fokozatos elterjedésétől tartanak rengetegen. Hazánkban élő félszáz őshonos szúnyogfaj mellett mintegy tíz évvel ezelőtt három inváziós faj is megjelent az országban – ezek az ázsiai tigrisszúnyog, a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog – azonban a turizmus és a globalizáció következtében újabb szúnyogok által terjeszett kórokozók megjelenését sem lehet kizárni.

Garamszegi László Zsolt biológus, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója, a Szúnyogmonitor program vezető kutatója a veszélyes kórokozókat hordozó szúnyogok magyarországi szaporulatával kapcsolatosan öntött tiszta vizet a pohárba. 

Mítosz, hogy az invazív fajok a legveszélyesebbek? 

Számos rémhír terjed a szúnyogok, kifejezetten a tigrisszúnyog csípésének fatális következményeiről. A szakértő arra hívja fel a figyelmet, hogy a híresztelések ellenére a kutatóközpont vizsgálatai alapján nem tud olyan adatról, hogy Magyarországon bárki is belehalt volna a rovar csípésébe. Évente több ezer inváziós egyedet fogadnak be az ország számos pontjáról, majd virológiai vizsgálatokat végeznek rajtuk

de eddig még egyetlen példányban sem találták meg például a nyugat-nílusi láz vírusát, míg az őshonos dalos szúnyog egyedeiben többször azonosították e kórokozót. Valószínűleg az utóbbi faj felelős az emberi megbetegedéssel járó hazai esetekért. 

Erre figyelni kell, mert például 2018-ban lezajlott egy több mint 200 embert érintő fertőzési hullám, amelyben sajnos volt néhány halállal végződő eset is. Továbbá a nyugat-nílusi láz esetében a kórokozó elsődleges gazdái a madarak, azonban a tigrisszúnyog viszont többnyire emlősöket csíp.
Jelen van tehát egy kórokozó, amelytől tényleg tartani kell, csak éppen azt a jelenlegi ismereteink szerint nem az inváziós, hanem az őshonos fajok terjesztik Magyarországon. Attól tehát, hogy egy veszélyesnek tartott szúnyogfaj itt él velünk, még nem biztos, hogy a kórokozókat terjeszti is.

– fejtette ki a kutató. 

Erre a legjobb példa a maláriaszúnyog, amelynek több fajtája is él nálunk: a malária régen Magyarországon is közismert betegségnek számított, ugyanakkor az 50-es évekre sikerült kiirtani, s ma egyáltalán nincs maláriaveszély.  

Azonban a biológus szerint manapság turisztikai tevékenységeink során könnyen behurcolhatunk olyan kórokozókat, mint a dengue-, a chikungunya- vagy a Zika-vírus, amelyeknek potenciális terjesztői a tigrisszúnyogok. 

Országos szúnyog-térkép

Annak ellenére, hogy az invazív fajok alapvetően alacsonyabb kockázatot hordoznak magukban, a valószínűségek változhatnak, így egy valós idejű monitoringra van szükség. A 2019 óta működő szunyogmonitor.hu oldal az inváziós szúnyogfajok hazai elterjedésének nyomon követésére ad lehetőséget. A lakosság által beküldött fotók és minták segítségével a kutatók kielemzik, hogy az ország melyik részén alakulnak ki stabil populációk. Ez önmagában nem elég, ezért igyekeznek minél több helyről példányokat begyűjteni, és genetikai módszerekkel szűrni a különböző kórokozókra.

Az oldal egész országot lefedő térképéből kiderül, hogy a délnyugati területkre a tigrisszúnyog erőteljes elterjedése jellemző, azonban a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog állományai egymással versengenek és még terjedőben vannak, így az éves elterjedési mintázatok drasztikusabban változnak. 

A térkép abban is hasznos lehet, hogy a szúnyogirtással foglalkozó szervek a fajok eloszlása alapján szervezzék a gyérítési programjukat és ne az egész országot „fújjuk tele” környezetszennyező irtószerekkel.

Itt kereshet szúnyogokat

Ha Ön is kíváncsi merre járnak a szúnyogok Magyarországon, naprakész előrejelzéseket olvashat a Szúnyogmonitor oldalán >>>

Hogyan védekezzünk a tigrisszúnyog ellen?  

Mivel a hazai lakosság immunológiailag nincs felkészülve a tigrisszúnyog csípésére, előfordul, hogy a csípés helyén hevesebb immunreakció indul be, a szokásosnál jobban begyullad a bőrfelület. Ez azonban nem jelenti azt, hogy „fertőzött” szúnyogról van szó. A tigrisszúnyogok nem kötődnek nagy vízfelülethez, ugyanis „konténerköltők”, azaz a ház körüli edényekben, hulladékban, játékokban felgyűlt esővízben szaporodnak, tehát a tenyészhelyek megszüntetésével és a kereskedelemben is kaphatók hatékony biológiai alapú irtószerek használatával védekezhetünk ellenük.