A Közép-kelet-, illetve Délkelet-Európában, elsősorban kórházakban terjedő, antibiotikum-rezisztens baktériumok ellen fejleszt különleges eljárást, illetve szolgáltatást a Kintses Bálint (HUN-REN SZBK) vezette kutatócsoport.

A cél egy folyamatosan frissülő szuperbaktérium-térkép létrehozása, amelynek segítségével a kellő időpillanatban készíthető el egy hatásos „víruskoktél” az olykor halálos kimenetelű baktériumfertőzések leküzdésére.

A baktériumokat éppúgy támadják különféle vírusok, mint az embert, ám szerencsére ezek az úgynevezett bakteriofág vírusok ránk teljesen ártalmatlanok, és csak a baktériumokban szaporodnak. Különleges tulajdonságuk azonban, hogy képesek elpusztítani azokat a szuperbaktériumokat, amelyek ellen az elmúlt évtizedekben kifejlesztett antibiotikumok már hatástalanok.

Az emberiség is elaludt

A sok-sok évtizeddel ezelőtt megjelent első antibiotikumok a legtöbb baktérium ellen hatásosak voltak, ám az évtizedek alatt a baktériumok egy része ellenállóvá vált e széles spektrumú szerekre. Közben „az emberiség is elaludt”, mert az hitte, legyőzte a fertőző betegségeket, így szükségtelen az  antibiotikumok továbbfejlesztése.
2050-re az antibiotikum-rezisztens fertőzések okozta megbetegedések vezető halálokká válhat a világon

– hangsúlyozta Kintses Bálint, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont nemzetközileg elismert kutatója.

Kiemelte: a gyógyszerek piacra dobása nehéz, anyagilag sem túl jövedelmező folyamat, hiszen csak rövid ideig kell ezeket szedni, szemben mondjuk egy daganatterápiás szerrel.

Mindezek miatt az elmúlt időszakban olyan cégek is csődbe mentek, amelyeknek sikerült új, hatásos antibiotikumokat kifejleszteniük. 

Habár jelenleg már évi 100 ezer tonna antibiotikumot használnak fel a mezőgazdaságban és a gyógyászatban, mégis egyre nagyobb szükség van alternatív gyógyszerekre, amelyek egyik legígéretesebb képviselőjét az említett „jó vírusok”, a bakteriofágok adják.

Készül a baktériumtérkép

A fágterápiával már az antibiotikumok megjelenése előtt is próbálkoztak, ám a módszer háttérbe szorult. Egy antibiotikum ugyanis elvben bármilyen fertőzés leküzdésében segít, a fágok esetében viszont jóval szűkebb a hatásspektrum: egy bizonyos fajta fág csak nagyon kevés fajta baktériumot tud elpusztítani. Éppen ezért pontosabban kell tudnunk, milyen baktérium fertőzte meg az adott beteget – vázolta a két terápia közti különbséget Kintses Bálint.

Kép: Hun-Ren

A szegedi kutató a legmodernebb biotechnológiai eszközök segítségével, a Nemzeti Biotechnológiai Laboratórium és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat „Proof of Concept” pályázatának támogatásával, hazai és határon túli kórházakat bevonva egy folyamatosan frissülő baktériumtérkép elkészítésén dolgozik munkatársaival és együttműködő partnereivel, amely megmutatja az adott régióban elterjedt rezisztens kórokozók fajtáit, változatait.

Az így kapott információk alapján pedig már egy olyan „fágkoktélt” lehet elkészíteni, amely eredményesen veheti fel a harcot a kórházakban olykor halálos kimenetelűvé váló leggyakoribb fertőzésekkel.