Nem áll módosítás előtt a maastrichti szerződés árfolyam-kritériuma, az eurózóna előszobájának számító ERM II-es rendszerben továbbra is 30 százalékos lesz az ingadozási sáv. Az eurózónához való csatlakozásnak nem feltétele a +/-2,25 százalékos árfolyamsáv tartása - mondta a Reutersnak Pedro Solbes, az EB pénzügyi biztosa, aki szerint ő csupán feltételként javasolta ezt a devizák stabilitásának megállapításához. Az árfolyam stabilitását országonként vizsgálják majd, rugalmasan értelmezik a feltételeket és minden szükséges elemet figyelembe vesznek - tette hozzá. A tisztázásra azért volt szükség, mert a piaci szereplők közül többen készpénznek vették Solbes egy májusi nyilatkozatát, amelyben a biztos úgy fogalmazott, hogy az eurótagság mérlegelésénél a maastrichti szerződésben szereplő 30 százalékos helyett egy 4,5 százalékos belső sávot vesznek majd figyelembe. A májusi bejelentésnek az azt övező bizonytalanság miatt nem volt piaci hatása, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nevében nyilatkozó Auth Henrik alelnök pedig már ekkor is csak felvetésnek tekintette Solbes nyilatkozatát (NAPI Gazdaság, 2003. május 21., 3. oldal). A pénzügyi tárcának megfelelő középárfolyam mellett a szűkebb sáv is elfogadható, de ha nem létezik ilyen feltétel, az könnyebbséget jelent - fogalmazott Máté Dániel, a Pénzügyminisztérium szóvivője, aki szerint világos és egyértelmű feltételekre van szükség. Barcza György, az ING Bank közgazdásza úgy véli, hogy az EU különböző intézményeiben párhuzamosan dolgoznak a Gazdasági és Monetáris Unió (EMU) bővítésén, ez pedig megzavarhatja a piacokat. A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint ha a javaslat valósággá vált volna, az könnyen kitolhatta volna a közös európai pénz magyarországi bevezetését. Az elemzők a szűk sáv által feltételezett nagyobb fiskális szigor miatt tartottak az eurócsatlakozás kitolódásától, de akadt olyan vélemény is, amely az inflációs cél teljesülését féltette a felértékelődés korlátozásától. A kormány és a jegybank is úgy számol, hogy Magyarország az EU-csatlakozás után szinte rögtön belép az eurózóna előszobájának számító ERM II-es rendszerbe, ahol a kötelezően előírt két évnél többet is el lehet tölteni. A felvételi mechanizmus alapján legkorábban 2008-ban válthatja fel a forintot az euró. Elképzelhető, hogy Solbes korábbi bejelentésének is szerepe volt abban, hogy a kormány javaslatára és a jegybank egyetértésével három hete eltolták a forintsáv közepét, ez azonban a biztos pontosítása után felesleges sietségnek tűnik. A gyenge konverziós árfolyamot az indokolhatja, hogy amennyiben a szűk sáv miatt a leértékelődés gyakorlatilag lehetetlen, úgy a versenyképesség érdekében érdemes minél gyengébb árfolyamon csatlakozni, és ha a dezinfláció megköveteli, akkor felértékelni a devizát. Szakértők szerint az eurózónába igyekvő országok közül nem Magyarországot, hanem Lengyelországot érintette volna igazán kellemetlenül a sáv szűkítése, a zloty árfolyama ugyanis felerészben még mindig a dollárral mozog együtt.