Három fontos célt tűztünk erre a négy évre, ezzel kezdte előadását Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára a Digital Health Summiton.
A három terület:
- Az egészségben eltöltött életévek számának az emelése, ami évente 0,4 százalék GDP növekedést jelenthet.
- Az otthonhoz közeli alapellátások megközelíthetősége, a praxisközösségek szerepének fontossága, és az egyenlőtlenségek mérséklése, a háziorvosi rendszer kapuőri szerepének kialakítása.
- A prevenciós szemlélet megerősítése, itt van szükség a legnagyobb szemléletváltásra. Újra hangolják a szűrővizsgálatok rendszerét, sorolta az államtitkár.
A digitális célkitűzések megvalósítása között említette, a telemedicinális eszközrendszer továbbfejlesztését, a nemzeti prevenciós rendszer informatikai támogatását, az egységes kórházi medikai rendszer kialakítását, a központi várólista előjegyzési rendszer digitális támogatását és a mesterséges intelligencia napi gyakorlatba ültetését is.
A várólistákkal kapcsolatban elmondta: össze fogják kötni a szolgáltatókat.
Én a transzparencia híve vagyok
- mondta Takács Péter.
Éppen ezért egy excel-táblázatban minden vármegyei kórháznak ki fogják küldeni, hogy mennyit kell a betegeknek várakozni az intézményben, milyen hosszúak a várólisták a környéken vagy a szomszédos vármegyékben. Egyébként erről beszélt Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója is lapunknak adott interjújában.
Egyre többen használnak okoseszközöket, éppen ezért fontos, hogy ezeket összehangolják az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térrel (EESZT). A szakállamtitkár kiemelte: több gyártóval is egyeztetnek, de nagyon óvatosnak kell lenni, mert nagyon sok okoseszköz van a piacon és nem mér mindegyik hitelesen.
Már 2,5 millió ember zsebében ott van az Egészségablak applikáció a mobilján. Ezeken e-recepteket, egészségügyi dokumentumokat, háziorvosi adatokat, recepteket lehet visszakeresni, és hamarosan a lakosság számára is megnyitják az időpont foglalás lehetőségét.
A jövő évi fejlesztések között említette:
- a saját naptár kezelését;
- a digitális várandós gondozási kiskönyvet;
- a gyógyszertárkeresést;
- az egészségügyi kiskönyv digitalizálását;
- az e-oltási könyvet;
- valamit a rendszer figyelmeztető üzenetet is képes lesz majd küldeni.
Beszélt arról is, hogy a 200 óránál nagyobb kapacitással rendelkező szakrendelőnél kötelező lesz a Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR) bevezetése. A koronavírus-járvány miatt 70 millióról visszaesett a betegek száma 50 millióra, ma pedig évente 62 millió orvos-beteg találkozás van a járóbeteg-ellátásban.