Kevesen tudják, de a kormányzat rendszeresen folytat társadalmi egyeztetést a törvényjavaslatairól. A kormany.hu oldalon ismerhetőek meg azok a kormányzati javaslatok, amelyek később a parlament elé kerülnek. Mellékelnek is hozzá egy szervezeti e-mail-címet, amelyre a magyar állampolgárok elküldhetik az észrevételeiket egy meghatározott határidő keretében. 

Erre egyébként törvény is kötelezi a kabinetet: a 2010. évi CXXXI. törvény a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szól. 

Ebben a dokumentumban többek között olyan alapelvek jelennek meg, miszerint a társadalmi egyeztetés során biztosítani kell, hogy a véleményezési folyamatban a véleményeknek - különös tekintettel a hátrányos helyzetű, társadalmi-gazdasági szempontból marginalizált csoportok véleményére - a lehető legszélesebb köre jelenjen meg. A jogszabályok előkészítése során biztosítani kell az egyeztetések átláthatóságát, azok minél teljesebb körű nyilvánosságát. A társadalmi egyeztetés során az abban részt vevők kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.

A törvény világosan kimondja, hogy társadalmi egyeztetésre kell bocsátani

  • a törvény,
  • a kormányrendelet,
  • a miniszteri rendelet
tervezetét és indokolását.

A törvény azt is szabályozza, hogy a kormányzati ellenőrzési szervnek (Kormányzati Ellenőrzési Hivatal - KEHI) kell évente jelentésben összegezni, hogy a megelőző évben kihirdetett törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet esetében a társadalmi egyeztetése megtörtént, vagy mi okból maradt az el. A jelentést az igazságügyi miniszternek kell közölnie a nyilvánossággal. 

Fontos kiemelni, hogy a társadalmi egyeztetésre bocsátásért, annak lefolytatásáért és a beérkezett vélemények feldolgozásáért a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter tartozik felelősséggel. Illetve a törvény azt is leszögezi, hogy a tervezetet a kormányzati szervekkel való egyeztetésre bocsátással egyidejűleg úgy kell közzétenni, hogy a tervezet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan megfelelő idő álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez és a vélemények kifejtéséhez, továbbá a jogszabály előkészítőjének arra, hogy a beérkezett véleményeket, javaslatokat érdemben mérlegelhesse.

Jelenleg nem sokat ér a vendégmunkás-törvény

Megnéztük az új idegenrendészeti törvényt, ám egyelőre nem derül ki belőle, hogyan segít ez a magyar munkaerőn. A szakszervezeti vezető szerint ugyan az ördög a részletekben rejlik, de bízik a javaslatban. Bővebben >>>
Az idegenrendészeti törvénynek nevezett

A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról

című kétszázötvenötoldalas dokumentumot ugyanazon a napon, november tizennegyedikén töltötték fel társadalmi egyeztetés céljából a kormány oldalára, valamint a parlament rendszerébe kormányzati törvényjavaslatként.

A T/6079-os számú törvényjavaslatot a kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be, de Pintér Sándor belügyér az előadója/előkészítője. A társadalmi egyeztetés azonban november huszonkettedikéig (tehát még cikkünk megjelenése idején is) tart, és elvileg érkezhetne olyan vélemény, szakmai meglátás, amit fel kellene használni a törvényalkotási folyamat során, mindezt úgy, hogy ma, tehát november huszonegyedikén már tárgyalja is azt az Országgyűlés. 

Milyen következményei lehetnek annak, ha a kormányzat a saját törvényét sem veszi figyelembe?


Dr. Bátki Hanna idegenrendészeti ügyvéd érdeklődésünkre először általánosságban fogalmazott meg néhány szempontot a vendégmunkások alkalmazását is szabályozó idegenrendészeti törvénnyel kapcsolatban. Tehát megtudtuk, hogy egyrészt az nem szerepelt a 2023. II. félévi jogalkotási tervben, és a jogszabálytervezet önálló képviselői indítványként került beterjesztésre, így gyorsított eljárásban kerül az Országgyűlés elé. A benyújtást megelőzően ezért hatásvizsgálatra sem került sor. A hatályos törvények ezt megengedik egyéni képviselői indítvány esetében, tehát jogalkotási törvényt, illetve a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvény rendelkezéseit és a Házszabályt sem sértették - magyarázta a szakértő. 

A fentiek alapján azért jogos a kérdés, mi szükség van így a társadalmi egyeztetésről szóló törvénynek.


A törvény a benyújtott törvényjavaslatokra adható társadalmi véleményezési lehetőség módját, eljárását szabályozza - válaszolta az idegenrendészeti ügyvéd. Elmondta azt is, hogy a társadalmi véleményezés lehetőségével minden magyar nagykorú állampolgár élhet. A jogszabály lehetővé teszi az e-mailen keresztül történő véleménynyilvánítást. 

A szakértő így mutatta be a folyamatot:

  • Amint beérkezik az állampolgár véleménye, arról a rendszer visszaigazolást küld. 
  • Csak névvel ellátott véleményt vesznek figyelembe, a névtelen véleményeket automatikusan törlik. 
  • A beérkezett véleményeket, a véleményező nevét és elektronikus címét maximum a véleményezett jogszabály hatálybalépésétől számított 1,5 évig kezelik. 
  • Ha a jogszabály nem lép hatályba, akkor 1 éven belül törölni kell. 
  • A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter mérlegeli a beérkezett véleményeket és azokról összefoglalót készít. 
  • A beérkezett véleményeket a törvényjavaslatot tárgyaló országgyűlési bizottság kérésére számukra hozzáférhetővé kell tenni. 
Azaz semmi kötelezőereje nincs a társadalmi véleményeknek. A bizottság megvizsgálhatja azokat, de nem köteles figyelembe venni őket, ugyanis az adott parlementi bizottság nem köteles bekérni az állampolgári javaslatokat, a jogszabály elfogadásra kerülhet azok ismerete nélkül is

- foglalta össze Bátki Hanna.

A jogi szakértő szerint így nem sérti a törvényt, hogy a társadalmi egyeztetés és a bizottsági vita párhuzamosan folyik az idegenrendészeti törvényről, azonban a beérkezett vélemények érdemi mérlegelésére a kormány döntését megelőzően legalább öt napot kell biztosítani.  

Vajon lehet-e bármilyen következménye, ha a tudatos állampolgár gondosan megfogalmazott javaslata falra hányt borsóként végzi?


A kormányzati ellenőrzési szerv évente ellenőrzi, hogy a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter teljesítette-e a társadalmi egyeztetésről szóló törvényben meghatározott kötelezettségét.

Amennyiben megállapítja, hogy nem, akkor pénzbírságot szab ki. A pénzbírság legalacsonyabb összege egymillió, legmagasabb mértéke pedig százmillió forint

- magyarázta az Economxnak Dr. Bátki Hanna idegenrendészeti ügyvéd.

Tehát, esetünkben a társadalmi egyeztetés elmaradásának a legsúlyosabb következménye annyi lesz, hogy a KEHI százmillió forintra bünteti meg a Belügyminisztériumot, ha úgy találja, a társadalmi egyeztetésre beérkezett véleményeket nem kezelték a törvényben meghatározottak szerint. Persze, ehhez az is kell, hogy érkezzenek ilyen vélemények a társadalom részéről.