Bejött a PM tavaly év végén adott prognózisa a helyi önkormányzati alrendszer tavalyi mérlegét illetően: a tárca vezetője 39 milliárd forintos hiányról beszélt egy sajtótájékoztatón, az előzetes pénzforgalmi mérleg ennél valamelyest kisebb, 38,2 milliárd forint deficitet mutat. A hiányt az államháztartás elszámolási rendjének megfelelően a privatizációs bevételek nélkül állapítják meg, utóbbiakból - vagyis a részvények, illetve vállalatok értékesítéséből - egyébként csaknem 20 milliárd forint folyt be az előző évben a településekhez. Az Országgyűlés a kétéves költségvetésben összesen 7 milliárd forint privatizációs bevételi tervet szavazott meg. Egyébként is megállapítható, hogy a 2000 őszén elfogadott előirányzatok java része jócskán eltér az előzetes tényszá-moktól. A bevételeket több mint 233 milliárd forinttal, a kiadásokat 252 milliárd forinttal becsülték alul, ami a mérlegfőösszeg 13 százalékát teszi ki. A tárca korábbi várakozásaival ellentétben ismét jókorát szakítottak a települések a helyi adókból. A befolyt 270 milliárd forint 41 milliárd forinttal haladja meg a tervezettet s 48 milliárddal az egy évvel korábbit. A helyben kivetett adók a helyhatóságok bevételeinek egyre nagyobb arányát biztosítják, az előzetes mérleg szerint tavaly 14,3 százalékot fedeztek. Figyelemre méltó, hogy míg a központi költségvetési intézmények bevételei meglepő mértékben megugrottak tavaly, ez az önkormányzati szektorra nem érvényes: a 135 milliárd forintos előirányzatot mindössze 20 milliárddal sikerült megfejelni, míg a büdzsé bűvkörébe tartozó szerveknél több mint 154 milliárd forint többlet folyt be. Más megközelítésben a központi költségvetésben a tervezett bevételek 26,5, az önkormányzatiban 14,8 százalékát tették ki az intézményi többletek. Ezt a pénzt fel is használták a települések, legalábbis erre enged következtetni a személyi és a dologi kiadások alakulása. Előbbire 46 milliárd, utóbbira 86 milliárd forinttal költöttek többet az országgyűlési előirányzatnál, igaz, a dologi kiadások 2001-es országgyűlési előirányzata eleve 30 milliárd forinttal alatta maradt a 2000. évi tényleges felhasználásnak. Az Országgyűlés feltételezésével ellentétben nem fájt a szívük a helyi képviselőknek az önkormányzati immateriális javakért vagy a település tulajdonában lévő földekért, hiszen ezen a soron sikerült csaknem megduplázni a 39 milliárdos bevételi tervet. A felhalmozási bevételek egyébként az év során sokáig rosszabb képet festettek a teljes alrendszer mérlegéről, mint amit a PM szerint a valóságos helyzet indokolt volna. A településeknek tavaly szeptemberben kifizetett gázközművagyon utáni juttatást ugyanis az önkormányzatok többsége rossz helyre, a privatizációs bevételei közé könyvelte el. A tárca körlevélben kérte a helyhatóságokat arra, hogy vezessék át az államháztartáson kívüli (a kifizető ÁPV Rt. egyelőre ilyen szervezetnek számít) felhalmozási bevételekhez a vagyonjuttatást, s a jelek szerint az óhaj meghallgattatott. Míg az első háromnegyed éves mérlegben még 32 milliárd forint szerepelt a privatizációs bevételeknél, az év végén már csak 14,7 milliárdról adtak számot az önkormányzatok. A beruházásokra, fejlesztésekre 17,7 százalékkal költöttek többet, mint egy évvel korábban, amikor is 22,6 százalékos növekményt mutattak fel a települések. Nőtt a felhalmozási ráfordítások aránya a tárgyévi kiadásokon belül: a tavalyi évre 19,4, míg korábban 18,8 százalékot jegyzett fel a PM. A helyhatóságok aktivitását jelezheti, hogy a többi államháztartási alrendszertől átvett pénzeszközök is 20 milliárd forinttal haladták meg a tervezettet. Baka Zoltán