A Gazdasági Minisztériumban (GM) az érdekképviseletek, a Pénzügyminisztérium és a Külügyminisztérium képviselőinek részvételével munkacsoport alakult, amely július végére javaslatokat dolgoz ki a forint árfolyamsávjának kiszélesítése előtt megkötött exportszerződések következtében nehéz helyzetbe kerülő vállalkozások finanszírozási problémáinak enyhítésére - jelentette be tegnap Nagy Róza, a GM közigazgatási államtitkára. A felértékelődésből származó problémák enyhítését részben a gazdasági szereplők tájékoztatásában látja. Másrészt ezt az - alapvetően hosszú távra szóló - alkalmazkodást mozdíthatná elő esetleg egy árfolyam-kockázati biztosítási rendszer, amely az eddig egzotikumnak számító bankközi, illetve tőzsdei fedezeti ügyletekhez hasonló biztonságot adhatna az e téren tapasztalatlan vállalatoknak. Az exporthitel-biztosító bevonásával működő árfolyam-biztosítási rendszer rövid távon a piaci eszközök használatára vezethetné rá a vállalatokat, hosszú távon pedig a kis méretük miatt a piacon kiszolgálatlanul maradó kisvállalkozásoknak nyújthatna megoldást. A GM-ben a forintfelértékelődés okozta veszteség kezelésére felvetődött még az Eximbank által nyújtott, az árbevétel-kiesést fedező hitelnek, a turisztikai hozzájárulás átmeneti enyhítésének, illetve egy, a Széchenyi terv keretében átmeneti segítséget nyújtó támogatásnak a gondolata is. Míg a GM mind a rövid távú, átmeneti segítséget nyújtó, mind pedig a hosszú távú alkalmazkodás feltételeit megteremtő lehetőségek vizsgálatát fontosnak tartja, a vállalkozói érdekképviseletek az azonnali segítségnyújtás szükségességére helyezik a hangsúlyt. E nélkül a kapacitásaikat javarészt az év egészére lekötő, jelentős részben bérmunkát végző cégek együtt automatikusan milliárdos veszteségeket halmozhatnak fel, és tömegesen mehetnek csődbe - fejtette ki Szabó István, a kis- és középvállalkozásokat tömörítő OKISZ főigazgatója. Az OKISZ tagságának mintegy 30 százalékát érinti kedvezőtlenül a sávszélesítés, ezeknek a cégeknek 45-50 milliárd forint exportárbevételükből 4-5 milliárd esik ki. Ennek elkerülésére a kalkulált és a jelenlegi árfolyam eltérését megtérítő intervenciós alapot kellene létrehozni. Az adaptációt lehetővé tevő segítséggel viszont e vállalati réteg megtartása és a magasabb forintárfolyam megkövetelte strukturális, szektorális alkalmazkodás - a kis hazai hozzáadott értékű bérmunka visszaszorulása - is megvalósítható. Az árfolyamkockázat-kezelés módozatairól szóló GM-elképzelést üdvözölte Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő elemzője. Szerinte ezt a tárca égisze alatt, de az érdekképviseletek finanszírozásával kellene megvalósítani. Az intervenciós alapról, illetve az Eximbankon keresztül nyújtandó, árbevétel-kiesést pótló hitelről megjegyezte, hogy a forint árfolyamsávjának szélesítése eddig is az üzleti kockázat része volt, a vállalatoknak kalkulálniuk kellett vele. Úgy véli, a Bokros-csomag óta folytatott munka-egységköltség alapon reálleértékelő árfolyam-politika miatt a vállalatoknak vannak tartalékaik, így összességében az államnak nem kell hogy erkölcsi problémái legyenek, ha jelentős részben rájuk hagyja a forintfelértékelődés hatásait. Pálvölgyi Balázs