A tigrisszúnyogokkal jobb vigyázni, az idősekre komolyabb veszélyt jelenthet a nyugat-nílusi vírus

A klímaváltozás következtében, valamint a globális áruforgalmi és turisztikai tevékenység miatt az 50 őshonos csípőszúnyogfaj mellé három új érkezett Európába az elmúlt évtizedekben.

Az egyik ilyen az ázsiai tigrisszúnyog, amely hordozója lehet a dengue-láz, a sárgaláz, a japán encephalitis, valamint a nyugat-nílusi vírusnak, és akár a Zika-vírusnak is, bár ez utóbbit még európai laborokban nem mutatták ki a faj a kontinensen befogott vizsgált egyedeiben – fejtette ki Soltész Zoltán az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Evolúciós Ökológia Kutatócsoportjának tudományos munkatársa.

Magyarországon a nyugat-nílusi vírust egyetlen fajban, az itthon őshonos dalos szúnyogban találtak. Az NNGYK is ezt erősítette meg, a kórokozó elsődleges terjesztői itthon leginkább a Magyarországon honos szúnyogok.

Bár a nyugat-nílusi vírus hordozója lehet a tigrisszúnyog, nem minden invazív szúnyogfaj hordozza a fertőzést, a kórokozót terjesztő csípése esetén az emberek 75 százaléka tünetmentesen, 20-25 százalék pedig enyhébb, 3-6 napig tartó, influenzaszerű panaszokkal esik át a betegségen – tájékoztatta az Indexet Soltész Zoltán. Az esetek kevesebb mint 1 százalékánál léphet fel a központi idegrendszert érintő vírusos agyvelőgyulladás.

Duda Ernő virológus közlése szerint a veszélyeztetettek elsősorban az idős, legyengült immunrendszerrel rendelkezők, a transzplantáltak vagy az onkológiai kezelés alatt állók. Az emberek 80 százaléka nem is tud arról, hogy megfertőződött – hangsúlyozta.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ adatai alapján idén július 18-án igazolták Magyarországon az első nyugat-nílusi vírusfertőzést és eddig 15 ilyen megbetegedésről érkezett bejelentés – a fertőzöttek többsége 60 év feletti. 

A véradásokra nincsen korlátozás

Az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgató-helyettese, Nagy Sándor nyilatkozataiban kiemelte, hogy a véradásokat illetően nincsen semmiféle korlátozás, néhány olyan budapesti kerületben, illetve egyes vidéki városban, ahonnan jelentettek igazolt nyugat-nílusi vírusfertőzéses esetet, a jelentkezőknek az egészségügyi állapotukat érintő néhány kiegészítő kérdést is feltesznek. Alapvetően kizárják az olyan donorokat, akik gyaníthatóan bakteriális vagy vírusfertőzésben szenvednek, tüneteket produkálnak.

– emelte ki Nagy Sándor, hozzátéve, hogy ez nem különbözik a hosszú évek alapján kialakított rizikószűrési protokolltól.

Az OVSZ tájékoztatása szerint alapvetően veszélyeztetett földrajzi területnek a trópusi országokat tekintik, a malária és/vagy a Chagas terjedése miatt, az innen érkezők 180 napig nem adhatnak vért, a vírusos lázzal érintett területeken jártaknál egy hónapos korlátozást alkalmaznak. 

Az ELTE Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos munkatársa szerint a nyugat-nílusi vírus megjelenésekor indokolt lehet a véradást illető területi óvintézkedés, ugyanis a csípőszúnyogok – fajtól függően – néhány száz métertől néhány kilométeres távolságig képesek önerejükből eljutni.

Noha a vírus terjedése a természetben elsősorban csípőszúnyogvektorok segítségével valósul meg, ritkábban testnedvekkel, vértranszfúzióval, szervátültetéssel, valamint préda–ragadozó útvonalon keresztül is történhet a fertőződés – részletezte a biológus. Az invazív fajok esetében, mivel kevésbé vagyunk hozzászokva, a csípés helyén nagyobb reakció léphet fel, erősebb viszketés, nagyobb duzzanat és bőrpír.

Az ember még nem hordozója a vírusnak

Soltész Zoltán tájékoztatása szerint a nyugat-nílusi vírus alapjában véve madárvírus (eddig több mint 150 madárfajban igazolták), de emlősöket is megbetegít, sőt, kisebb esetszámban kétéltűeknél és hüllőknél is megfigyelték.

A nyugat-nílusi vírusnak gerinces fenntartó gazdái vadmadarak, vagyis madár-szúnyog-madár ciklusban tud fennmaradni, az emlős egyfajta zsákutca számára, de az embereknél és a lovaknál is felléphetnek komolyabb tünetek – fejtette ki a szakember. A terjesztésben elsősorban a költöző énekesmadaraknak lehet nagyobb szerepük.

Soltész Zoltán elmondta, hogy egész Európában is megfigyelhető ez a kórokozó évente eltérő ciklikussága (2018-ban összesen több mint 1600 esetet jelentettek, 2019-ben 443-at), az okát egyelőre nem ismerik, de az egész kontinensen augusztusban jellemzőbb a terjedése, ami kitolódhat szeptember elejéig.

A biológus hozzátette, hogy inváziós fajok nagyobb mértékű megjelenésére lehet számítani, amelyek szerepet játszhatnak bizonyos kórokozók terjesztésében, de a Nemzeti Laboratórium projekt keretében országos léptékben monitorozzák az ELTE Ökológiai Kutatóközpontjában a csípőszúnyogokat, így az újabb fajok megjelenését nagyobb valószínűséggel észlelik.