Sokan csodálkoznak rajta, hogy szombaton tornádó csapott le Magyaroszágra, az Economxon is a legolvasottabb cikk, de nem olyan ritka azért, hogy ilyen történik hazánkban és nem csak a tévében látjuk, ahogy egy egy amerikai várost letarol a vihar.
Érdemes először rendbe tenni, hogy mi az a tornádó. (Ha már tudja, akkor a Feminán egy kvízben tesztelheti, hogy mennyire van képben.) Tornádónak nevezünk minden olyan meteorológiai jelenséget,ami fogószélben nyilvánul meg, és az örvénylő légoszlop, ami a viharfelhőből indul ki, végül eléri a földfelszínt. Azt a felhőtölcsért, ami nem ér le addig, tubának nevezzük. Utóbbiból egyébként csaknem 20-at regisztráltak már 2024-ben.
A tornádók nagyjából fél óráig léteznek, a kialakulásuk pedig több fázisból áll.
Röviden: az első fázist hívjuk örvénylő fázisnak, amikor létrejön a jellegzetes és persze félelmetes tölcsér-forma, a következő fázis pedig az, amikor - a tubával ellentétben ugye - az örvénylő légoszlop eléri a föld felszínét, majd - harmadik, érett fázisában - pusztításba kezd. A tölcsér alsó részét azért látjuk sötétnek, mert a vákumhatás felszívja a földről a törmeléket. Miután rosszabb esetben házakat, más épületeket is letrarolt, autókat dobált arrébb, gyengül és eltűnik. Bővebben a jelenségről >>>
Kifejezetten a magyarországi tornádókról pedig ebben a kíváló dolgozatban olvashat, ami az ELTE Meteorológiai Tanszékén íródott.
Tavaly Óbudán, Tatabányán és Miskolcon is volt tornádó, egy Balmazújváros közelében rögzített félelmetes szörnyről az Index számolt be.
A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelemi Főigazgatósága „Tornádó Biztonsági Kézökönyvet" is összerakott vészhelyzet esetére, mint írják, az Egyesült Államok Katasztrófavédelmének [FEMA] biztonsági tanácsait (Safety Tipps) felhasználva. Felhívják a figyelmet, hogy a tornádóban lehetnek deszkák, kövek, kavicsok, cserepek, amelyet akár puskagolyó sebességével lő ki magából, így fontos a leírtak pontos betartása.