Lantos Csaba energiaügyi miniszter azt mondta: az ebbe a körbe tartozóknak is lehetőségük lesz támogatással energiatárolót beszerezni, így ők is félre tudják tenni, hatékonyabban használhatják fel az általuk megtermelt áramot.

Közölte azt is, hogy megnyitották az ipari szereplők számára az energiaközösségek kialakításának lehetőségét, most pedig vizsgálják az önkormányzatok bevonását, végül a társasházak kerülhetnek majd sorra.

Kapcsolódó

Célkitűzés az okos mérőórák elterjesztése, amivel jelentősen megnőne a folyamatos kilengések miatt terhelt hálózat biztonsága.

Az egyre több napelem növeli az áramingadozást. Míg a nagyobb termelőknek és fogyasztóknak alapos termelési és fogyasztási menetrendet kell leadniuk, a napelemek esetében számos bizonytalansági faktor okozhat eltérést. Például hiába süt a nap, ha bejön egy szaharai porvihar és ellepi a paneleket, hirtelen lecsökken a napelemek teljesítménye, az ilyen ingadozások kivédése érdekében szükséges energiatárolók létesítése is.

A miniszter a Mandinernek adott interjújában azt mondta:

a Napenergia Plusz programban már több mint 28 ezren előregisztráltak, mostanáig több mint 15 ezer támogatási kérelem érkezett be a napelem és az ehhez tartozó zöldenergia-tároló egység, azaz akkumulátor telepítésére.

Ismertetése szerint már működik 6100 megawattnyi naperőművi kapacitás, amit eredetileg 2030-ra terveztek. A hozzávetőleg 3500 ipari létesítmény mellett ez körülbelül 260 ezer háztartási kiserőművet jelent. Jelenleg mintegy 5000 megawattnyi, ipari méretű naperőműre van érvényes engedély, amelyek 2026-ig rá fognak csatlakozni a hálózatra. "

A napelemes boom tehát nem ért véget annak ellenére sem, hogy uniós elvárás alapján idén januártól be kellett vezetni az előnytelenebb bruttó elszámolást a háztartási méretű kiserőműveknél

- mondta Lantos Csaba.

Hozzáfűzte, a meglévő erőművek és engedélyek esetében sikerült megegyezni a tízéves türelmi időről, ameddig érvényben marad a szaldó elszámolás.

Úgy fogalmazott, az új szisztéma kevésbé kedvezőbb, mint korábban volt. A rendszer abban a formában fenntarthatatlanná vált, a betáplálás lehetősége egy ideig elérhetetlen is volt, ám a fejlesztések felpörgetésével mostanra 93 százalékban ismét lehet csatlakozni a kiserőművekkel is.

A változás ugyanakkor arra is ösztönöz mindenkit, hogy amit termel, saját maga helyben fogyassza is el

- fejtette ki.

Hozzátette, számos intézkedés kellett ahhoz, hogy az ellátásbiztonság ne kerüljön veszélybe, a kormány megtarthassa a rezsicsökkentést. Most nyolcmilliárd euró körül van hazánk éves energiaköltsége - idéz az interjúból az MTI.

Nem jó, hogy a magyar energiaellátás ilyen mértékben kitett a külföldnek, ugyanakkor nemzetközi összevetésben nem áll rosszul az ország, hiszen az éves fogyasztás importigénye hatvannégy százalékos

- közölte.

Lantos Csaba szerint az ország földrajzi adottságai miatt a teljes energiaszuverenitáshoz csoda kellene, ám törekedni kell az arány jelentős csökkentésére. Ez a kormány határozott célkitűzése - húzta alá.

Kiemelte, a második paksi erőmű működése után valóban elkövetkezhet az, hogy Magyarország elektromos áramból önellátó lesz, azzal együtt, hogy lesznek olyan időszakok, amikor importálunk és lesznek olyanok, amikor exportálunk.