Az egyre gyorsabban ketyegő óráról beszélgettünk Marsai Viktorral, az NKE - Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék egyetemi docensével, a Migrációkutató Intézet vezetőjével.

A legfrissebb, augusztus 8-ai kimutatás szerint 

  • 5 882 100 ukrajnai menekült lépett az EU területére,
  • 358 300 ukrajnai menekült pedig Európán kívül talált menedéket. 

Ez összesen 6 240 400 menekültet jelent. 

Ugyanezen kimutatás szerint 2022. február 24-e óta

  • 13 698 045 határátlépést regisztráltak a lengyel,
  • 3 234 720-at a magyar,
  • 3 069 200-at a román,
  • 1 584 010-et pedig a szlovák hatóságok Ukrajna irányából. 

Az pedig további érdekesség, hogy a hazánkban mindössze 36 930-an kérvényeztek bármilyen szintű védelmi, vagy menekült státuszt. Lengyelországban 1 639 725 kérelmet nyújtottak be, ezzel elsők ezen a ranglistán. Ha kicsit távolabb megyünk és Németországot figyeljük meg, ott már tisztulhat a kép az ingázók esetleges torzító hatásától. A német határon 1 087 130 belépést regisztráltak, és 969 040 darab ideiglenes védelmi státuszt nyújtottak be ukrán menekültek. 

De vajon milyen terhet jelenthet az EU számára az elmúlt másfél évben érkező több millió menekült, illetve milyen migrációs, demográfiai modellek érvényesek erre a helyzetre?

Marsai Viktor először is rögzítette, az Unió az összes tagállam egyetértésével egy ideiglenes védelmi státuszt hozott létre az ukrajnai menekültek számára, amit 1+1 évre lehet igényelni. Ez megkönnyíti eljárást, hiszen nem kell egyénenként lefolytatni a procedúrát, automatikusan megkapták azt az Ukrajnából érkezők. A szakértő szerint az ideiglenes védelmi státuszt igénylők számából lehet kiindulni a tényleges menekült populációt illetően. De például Lengyelországban a munkavállaláshoz azonosító számra van szükség, így ilyen formán is követhető az ukránok létszáma.

A három legnagyobb befogadó ország:

  • Lengyelország 1,3 millió regisztrált, 
  • Németország 1 millió regisztrált, 
  • Csehország 400 ezer regisztrált.

A többi menekült pedig szétoszlik a tagállamok között, Spanyolországtól Magyarországig, sőt, a Uniting for Ukraine programon, illetve más csatornákon keresztül keresztül nagyjából kétszázötvenezer ukrán az Egyesült Államok területén tartózkodik jelenleg.

A migrációkutató a számokkal kapcsolatban azért kiemelte a látenciát, főleg a térségünkben tapasztalható ingázás miatt. Egyes becslések szerint hazánkban például százezer fölött is jelen lehetnek ukrán állampolgárok, azonban ennek felét sem éri azok száma, akik itt adták be a kérelmüket. Ennek oka lehet az is, hogy egy EU-Ukrajna egyezmény értelmében biometrikus útlevéllel gond nélkül átléphető Ukrajna irányából az uniós határ, és ez három hónapos tartózkodást biztosít az unió területén.

Az eddigi tapasztalatok szerint a tagállamoknál nincs tömeges ellenőrzés,

vagy legalábbis nehezen követik nyomon, hogy ki milyen jogalapon tartózkodik az EU-ban. De ezt a helyzetet is lehet bonyolítani, ugyanis az EU teljes területén, így hazánkban is az idegenrendészeti hatóságtól a biometrikus igazolvány nélkül érkezők is megkapták az érvényes belépési engedélyt. Ezután a háborús menekült még dönthet úgy, hogy elhagyja hazánkat, vagy itt kér ideiglenes védelmi státuszt.

Marsai Viktor szerint az elmúlt másfél évben már sikerült a migrációval foglalkozó szervezeteknek különféle trendeket meghatározni

  • Megállapítható, hogy a viszonylag jól mérhető populáció esetében alapvetően nőkről és gyerekekről van szó, a férfi lakosság hivatalosan nem hagyhatta el Ukrajnát. Ennek eredményeként kijelenthető, hogy meglehetősen naivak voltak azok az elvárások, hogy az ukrán menekültek oldják meg az európai munkaerőhiányt. Ez még azt figyelembe véve is igaz, hogy az ukránok képesek a munkaerőpiaci integrációra, de jelenleg a befogadó országok szociális ellátórendszerét sokkal inkább terhelik, mint amennyi az esetleges befizetésük segíti.
Hatéves gyerekek viszonylag kevés Mercedest fognak összeszerelni, viszont iskolába kell járniuk, és egészségügyi ellátást is kell kapniuk, amit a közösen elfogadott ideiglenes védelmi státusz biztosít a számukra

- élt egy plasztikus példával az NKE egyetemi docense.

  • A statisztikákból az is kiderül, hogy az Ukrajnából érkezők többsége haza akar térni, hosszú távon nem Európában szeretnének élni, de mindezt csak azután, amikor a harci cselekmények véget érnek, és a helyzet stabilizálódik. A befogadó országokból hazalátogatók többsége ugyanakkor még nem érzi stabilak a helyzetet, ami az Odesszától Kijevig tartó orosz rakétatámadások miatt érthető is – fogalmazott Marsai Viktor.
  • Az alapvető kérdés szociológiai vonatkozású. Ugyanis azt már a Szíriából távozók kapcsán is megfigyelték, hogy két-három éves az az időszak, amíg a menekültek többsége haza akar térni. Ezután gyengül az otthonhoz való kötődés, miközben ennyi idő alatt kialakul egy kapcsolati háló is a befogadó helyen, a gyerekek már három éve suliba járnak, barátságok alakulnak. Ez egy kritikus pont a migrációkutató szerint, ezt követően a menekültek között exponenciális kezd el nőni azok száma, akik már a befogadóországban képzelik el a jövőt. Az óra ketyeg, fél-, egy év múlva valószínűleg elég nagy változásokat látunk majd a statisztikákban – fogalmazott.
  • Szintén megállapítható, hogy az Ukrajnából érkezőknek csak egy kis része képes a korábbi munkahelyének megfelelő helyet találni, a többség a foglalkozása szempontjából alacsonyabb kategóriába kerül. Csehországban például még az egészségügyben is sokszor alacsonyabb szinten kell elkezdeniük a munkát, ennek általában nem is csak szakmai, hanem nyelvi okai vannak. Így Európa még az Ukrajnából érkező szakképzett munkaerőt sem képes teljes mértékben kihasználni – magyarázta a szakértő.

Marsai Viktor arról is beszélt, hogy tavaly télre a befogadóországokban is eltűnt a hurráoptimizmus, és most már sprint helyett maratonra készülnek az integráció kapcsán. Több országban csökkentették a menekültek közvetlen pénzügyi támogatását, és arra ösztönzik őket, hogy a munkaerőpiacon találják meg a helyüket. Németország számos érintett tartománya jelezte, hogy több ember érkezett Ukrajnából, mint a 2015-ös menekültválság idején. Persze, az egy jól látható különbség, hogy az európai bevándorlók jóval nagyobb arányban tudnak elhelyezkedni, de az is tény, hogy óriási terhet rónak a német szociális ellátó rendszerre, az oktatásra és az egészségügyre.

Az ukrajnai menekültek nagyon sokba kerülnek Európának

- szögezte le.

Azt is hangsúlyozta, hogy a menekültek érkezésétől

az európai közbiztonság egyáltalán nem lett rosszabb, még akkor sem, ha korábban sokan féltek ettől.

Ettől függetlenül, mint minden menekültválság idején, most is megjelentek az ügyeskedők, például olyanok, akik a visegrádi országokban felveszik a különböző támogatásokat, de valójában Ukrajnában élnek. Ám a többség esetében nincs erről szó – szögezte le. 

Az európai ingatlanpiac is stabilizálódott a tavalyi sokkhatás után. Komoly lakhatási kérdések Nagy-Britanniában merültek fel, de Németországban, Csehországban és Lengyelországban is kapacitási problémák voltak, ugyanakkor a jelenlegi helyzetben nem egyszerű eldönteni, hogy az ingatlanárak a menekültek, az energetikai, vagy az inflációs válság miatt ugrottak ki a kontinens különböző városaiban. 

Az NKE oktatója szerint 2023 nyarán egyáltalán nem látni, hogy zárós határidőn belül befejeződne a háború. Oroszország részéről ez egy tudatos taktika, hiszen nincs olyan ukrán menekült, aki fogja a családját és Németországból visszaköltözik egy olyan Ukrajnába, ahol bármikor rakéta hullhat a fejére.

Az elhúzódó állóháború az orosz vezetésnek megfelelő, az idő ebben a kontextusban Moszkvának dolgozik,

hiszen minél tovább maradnak távol a hazájuktól az ukránok, annál inkább csökken az esélye, hogy hazaköltözzenek. Persze, az is egy kérdés, hogy ha ma béke lenne, vajon holnap visszatelepülne az Egyesült Államokban tartózkodó negyedmillió ukrán.

Ukrajna számára ez egy katasztrófa, nem vagyok optimista a hazatérések kapcsán

– fogalmazott.

Az évek haladtával olyan ellentmondásokra is választ kell találni, miszerint a munkaerőpiacra integrálódott ukránok befizetései hiányt jelentenek majd a befogadóországok számára, ha a hazaköltözés mellett döntenek. 

Milyen lesz (az új) Európa? 

Az ideiglenes védelmi státusz 1+1 éves időtartama 2024. február 24-én jár le. Marsai Viktor szerint is nehezen elképzelhető, hogy addig érdemben javulna a biztonsági helyzet, így nagy valószínűséggel meg lesz hosszabbítva az uniós döntés hatálya. Az is egy lehetséges forgatókönyv, hogy Európa végül sokkal megengedőbb lesz az ukrán menekültekkel, mint a délről érkezők esetében, már csak a kulturális szempontok miatt is, és eltekint attól, hogy központi döntést hozzon, és a tagállami szintre delegálja a kérdést. Az ukrán munkaerő felszívására nemzeti szinten lehet példa a novemberben hatályba lépő magyar vendégmunkás törvény is – fogalmazott migrációkutató a jövővel kapcsolatban.

Persze a legnehezebben azt lehet elképzelni, hogy döntéshozói pozícióban lévő európai politikusok egy idő után az ukrán menekültek kitoloncolása mellett emeljenek szót,

így jó eséllyel számolnunk kell azzal, hogy több millió embert, főleg nőt és gyermeket az uniós ellátórendszernek kell segítenie. De választ kell találni arra a kérdésre is, hogy a tagállamok munkaerőpiaca, társadalma mennyire készültek fel az Ukrajnából érkező munkások százezreire. 

Hajlandóak vagyunk hazánkat és az uniót tartósan megosztani ezzel az új migrációs hullámmal?