A Lukoil szankcionálására vonatkozó ukrán határozat többszintű politikai, jogi és energetikai vitát generált, amelyben napról napra új fejlemények és információk érkeznek, így a döntés következményeit még nem lehet pontosan előre jelezni – fogalmazott az Economx érdeklődésére Hortay Olivér, aki szerint azonban van néhány olyan körülmény, amely markánsan befolyásolhatja a viták kimenetelét.

Az oroszokkal egyelőre nem lehetett kiszúrni

Például az, hogy a szankció az orosz olajkitermelés kevesebb mint 1 százalékát, illetve a Lukoil szállításainak is csak kis részét érinti. A vállalat ráadásul képes volt a kieső volumennel megegyező mértékű tengeri szállítási kapacitást foglalni, így a döntés várhatóan nem befolyásolja érdemben Oroszország költségvetését és háborús magatartását – tette hozzá a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és klímapolitikai üzletág vezetője.

Kapcsolódó

Oroszország növeli a tengeri kereskedelmét

Ide kapcsolódik a Reuters legutóbbi értesülése, miszerint a Lukoil a júliusi rakodási tervét további 0,34 millió tonna uráli tengeri olajexporttal egészítette ki. Három tengeri szállítmányt is útnak indítottak július utolsó napjaiban:

  • egy 140 ezer tonnás rakományt Novorosszijszkból,
  • valamint két, egyenként 100 ezer tonnás uráli rakományt Primorszkból.
A Rosznyeft és a Gazpromneft pedig 200 ezer, illetve 100 ezer tonna exporttöbblettel növelte a júliusi rakodási tervét. A Reuters számítása szerint Oroszország nyugati kikötőiből történő júliusi olajrakodását az eredeti tervhez képest mintegy 0,23 millió hordó/nap (bpd) napi mennyiséggel, mintegy 1,79 millió bpd-re növelték.

A szakértő arra is figyelmeztetett, hogy a régiónk üzemanyag-ellátása szempontjából viszont a lépés fajsúlyosnak tekinthető, ugyanis a Barátság II vezetéken szállított olaj felét, a százhalombattai finomító igényeinek harmadát, a pozsonyi finomítóénak pedig több mint 40 százalékát a Lukoil biztosította.

Ukrajna a tranzit után bevételt kapott, a két finomítóból pedig üzemanyagot, elsősorban gázolajat vásárolhatott – tette hozzá Hortay Olivér. És bár a szankció – vásárlói oldalon – közvetlenül Magyarországot és Szlovákiát érinti, az üzemanyagpiac regionális jellege miatt egész Közép-Európára kihathat.

Három hónapig jók vagyunk

Jelenleg úgy tűnik, hogy az érintetteknek átmenetileg sikerült stabilizálni a szállításokat, ráadásul ha ez valamiért megakadna, a két országnak akkor is ott lenne az energiahordozónként három hónapra elegendő biztonsági tartaléka, így a szankció rövid távon sem ellátási zavart, sem áremelkedést nem okoz.

De ne feledjük azt sem, hogy a Lukoil által szállított volumen viszont jelentős, így ha nem sikerül rendezni a vitát, annak kiesése közép- és hosszú távon mind az ellátásbiztonságra, mind az árakra negatív hatást gyakorolhat

– magyarázta a Századvég üzletág vezetője

Ugyanakkor a két ország mozgástere szűkös – ismerte el.

  1. Egyrészt, a finomítók bekeverési arányait – azaz, hogy mekkora arányú orosz és nem orosz olaj betáplálásával érhető el az optimális működés – rövid időn belül csak a kihozatal drasztikus csökkenése árán lehet módosítani.
  2. Másrészt, a Barátság II vezeték egyetlen alternatíváját a Horvátországon keresztül érkező Adria-vezeték jelenti, ami a magas tranzitdíjak miatt költséges, a kapacitáskorlátok miatt pedig szűkös a teljes régió ellátásához. Mindkét probléma kezeléséhez időre és pénzre van szükség és egyelőre nem világos, hogy ki lenne hajlandó finanszírozni ezeket a beruházásokat.  

A helyzetet csak tovább súlyosbítja, hogy a kormányoknak leginkább csak a politikai és jogi viták rendezésében van diplomáciai eszközük ugyanis az ukrán döntés közvetlen érintettjei magánvállalatok. 

A Lukoil központja Moszkvában
A Lukoil központja Moszkvában
Kép: AFP / Alexey Pavlovsky

Ahhoz képest, hogy tagok vagyunk

Hortay Olivér az Európai Unió szerepével kapcsolatban kitért arra is, hogy a társulási megállapodás megsértésére hivatkozva Magyarország és Szlovákia eljárást indított Ukrajna ellen az Európai Bizottságnál.

A megállapodásban szó szerint szerepel, hogy a Felek – azaz az EU és Ukrajna – között tilosak az energiahordozók importjára és exportjára kivetett mennyiségi korlátozások, valamint az ezekkel megegyező hatású intézkedések, illetve, hogy Ukrajna nem szakíthatja meg, vagy csökkentheti a területén továbbított energiahordozókat

– idézte a vonatkozó dokumentumot az energetikai szakértő. 

Brüsszelnek ilyen esetben első körben egy konzultációs fórumot kellene összehívnia, amelyet azonban a Bizottság nem tart indokoltnak, mert álláspontja szerint az ellátást egyelőre nem fenyegeti közvetlen veszély. Ez azonban erősen vitatható, így Szlovákia és Magyarország várhatóan nem fogja annyiban hagyni a dolgot – fogalmazott az Economxnak Hortay Olivér, hozzátéve: a tranzit korlátozása ellentétes az EU egyik kiemelt szakpolitikai célkitűzésének, az energiapiaci integrációnak a szellemiségével. Ráadásul Robert Fico elég nyilvánvaló módon utalt rá, hogy a büntetőintézkedés a szlovák társadalomból is heves ellenérzéseket váltott ki. 

Ebben az ügyben félrevezető az Európai Unió és Ukrajna közötti szolidaritásról beszélni, mert a korlátozás egyik félnek sem áll érdekében. A szankció szűkíti a közép-európai régió energiapiaci mozgásterét, Ukrajnát pedig egyfelől megfosztja a tranzitbevételeinek egy részétől, másfelől konfliktusba sodorja két olyan országgal, amelyek humanitárius, gazdasági és energetikai segítséget is nyújtanak számára

– mutatott rá egy másik aspektusra a Századvég szakértője. 

Szerinte érdemes rögzíteni azt is, hogy az elmúlt időszakban voltak olyan periódusok, amelyekben az ukrán áramimport több mint 40 százaléka Magyarország felől érkezett. Márpedig az ukrán villamosenergia-rendszerben rendkívüli kihívások adódnak, így az ország jobban rászorul a behozatalra, mint valaha. A büntetőintézkedés kapcsán tehát szolidaritás legfeljebb a brüsszeli és az ukrán vezetés között azonosítható – húzta alá. 

Szükség volna minimum félmilliárd dollárra

A Százhalombattára érkező Barátság II. vezeték kőolaj-kapacitása évi 7,9 millió tonna. A Barátság kőolajvezeték másik ága Szlovákiába, majd Csehországba megy tovább, ez látja el a Mol csoporthoz tartozó Slovnaft pozsonyi finomítóját. Az erről leágazó Barátság I. Százhalombattát köti össze Ipolysággal (Sahyval). A Mandiner korábbi összeállításából kiderül, hogy a Mol csoport finomítói évente átlagosan 14-15 millió tonna kőolajat dolgoznak fel, amiből mintegy 9 millió tonna Oroszországból érkezik, 1 millió tonna magyarországi és horvátországi termelésből, a többi alternatív forrásból. A százhalombattai finomító jelenleg legfeljebb 30-35 százaléknyi nem orosz olajat tud feldolgozni, a pozsonyi pedig mindössze ötöt. Az elmúlt nyolc év alatt a Mol képessé vált 30-35 százalékban alternatív kőolajok finomítására, azonban a 100 százalék eléréséhez kettő-négy évre és 500-700 millió dollárra van szükség.

Az, hogy az ukrán tranzit kockázatos, nem újdonság. Részben ezért csökkentette a Mol jelentős beruházások árán fokozatosan 70 százalékra az orosz olaj bekeverési arányát a százhalombattai finomítóban és ez az oka annak is, hogy az új hosszú távú gázvásárlási szerződésben foglalt mennyiség nagyobb része már déli irányból érkezik Magyarországra – utalt az elmúlt időszak változtatásaira Hortay Olivér.

A Mol százhalombattai finomítója
A Mol százhalombattai finomítója
Kép: AFP / Kisbenedek Attila

Úgy látja, hogy ami a nagyobb meglepetést jelentheti, az az, ahogyan Brüsszel az eljárást idáig kezelte. A jelenlegi állás szerint az Európai Bizottság a társulási megállapodás szövegének egyértelmű iránymutatása ellenére nem indított konzultációs fórumot, sőt,

könnyen úgy tűnhet, hogy demonstratívan egy nem EU-tag mellé állt két EU-taggal szemben.

Azon túl, hogy a lépés sérti a magyar és a szlovák érdekeket – amelyeket a Bizottságnak képviselnie kellene – valamennyi tagállam részéről alááshatja a közös energiapiacba, valamint annak jogbiztonságába és szabályaiba vetett hitet 

– magyarázta a Századvég munkatársa, hozzátéve, hogy szerinte minden jel arra utal, hogy még mindig az ukrán-orosz konfliktus eszkalációs periódusában vagyunk, amelyben minden újabb válság egy újabb rossz precedens, hiszen mélyíti a gödröt, ahonnan majd ki kell mászni. Különösen igaz ez a jelenlegi Barátság II vezeték körüli vitára, amelyben az adok-kapok súlyosbodása már rövid távon is valamennyi érintettnek költségeket okozhat.

Magyarország kapcsolhatja le Ukrajnában a lámpát

A magyar köztévé péntek déli információja szerint a magyar-szlovák egyeztetéseken felvetődött, hogy ha Ukrajna nem biztosítja az olajszállítást Magyarország és Szlovákia felé, akkor válaszlépésként nem zárható ki az a lehetőség, hogy korlátozzák vagy felfüggesszék az Ukrajna felé menő áramszolgáltatást. Az M1-nek szakértők megerősítették, hogy szlovák-magyar koordinálással elvileg ez megvalósítható. Ukrajna áramimportjának nagyjából 40 százaléka az ukrán-magyar határon megy keresztül. Mint az M1 péntek déli Híradójában elhangzott, a szabolcsbákai MAVIR-állomás az egyik fő csomópontja az európai és az ukrán villamosenergia-rendszernek. Ez az egyetlen olyan magyarországi és uniós alállomás, ahol vannak 750 kV-os rendszerelemek. Ukrajna áramimportjának nagyjából 40 százaléka megy itt keresztül.

A köztévé felidézte, Ukrajna az olajszállítás leállítását helyezte kilátásba, míg a magyar és szlovák aggodalmakra a brüsszeli bizottság úgy reagált, hogy szerintük Ukrajna lépése nem veszélyezteti a két ország ellátását. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter visszautasította az uniós érvelést és Horvátországot nem megbízható tranzitországnak nevezte. Az Adria-vezeték elméleti maximum kapacitása évi 11 millió tonna, miközben Magyarországnak és Szlovákiának az együttes igénye 12 millió tonna, továbbá Csehországba is kellene jutnia olajnak.

Tájékoztatás

A cikk „Az új intézményrendszerek kihívásai és az előttünk álló változások az európai integrációban” című projektünk részeként jelent meg az Európai Unió társfinanszírozásával. A kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) sajátjai és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy az Európai Bizottság véleményét. Sem a sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó szervezet nem tehető felelőssé értük.