Az Orosz Ortodox Egyház csütörtök esti közleménye szerint az Oroszország által elfogott 11 ukrán hadifoglyot Magyarországra szállították. A közlemény szerint a magyar fél kérésére az ellenségeskedésekben részt vett, kárpátaljai származású ukrán hadifoglyok egy csoportját juttatták Magyarországra. 

Az ATV megkereste az üggyel kapcsolatban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, aki elmondta, hogy mindez az Orosz Ortodox Egyház gesztusa Magyarország iránt, ezek az emberek a szabadságukat ennek köszönhetik. 

Ez emberi és hazafias kötelességem

– jelentette ki az egyházügyekért is felelős miniszterelnök-helyettes.  

Kiderült, hogy a koordinációt az ügyben Semjén Zsolt mint egyházügyekért felelős miniszterelnök-helyettes látta el, és mindez illeszkedik Ferenc pápa fogolyszabadítási missziójához. Egyházi keretek közt zajlott az akció, karpátaljai magyarokról van szó – erősítették meg, az Indexen megjelenteket úgy pontosítva: nem a Máltai Lovagrend, hanem a Magyar Máltai Szeretetszolgálat működött közre. 

A nemzetközi jog mit engedélyezhet?

Kérdés viszont az, hogy az akcióról vajon tudott-e Ukrajna, vagy hozzájárulása nélkül érkeztek hozzánk az ukrán hadifoglyok. Az Index kérdésére Lattmann Tamás nemzetközi jogász a genfi egyezményrendszerre hivatkozott.

Az 1949-ben aláírt harmadik genfi egyezmény 12. cikke ugyanis lehetővé teszi, hogy úgymond „megőrzésre átszállítsanak” hadifoglyokat harmadik ország területére. Ez csak akkor jogszerű, ha mindhárom állam aláírta az 1949-es egyezményt.

Esetünkben – magyarázza a nemzetközi jogász – Magyarország és az akkori Szovjetunió aláírta. Abban az időben ugyan Ukrajna még nem létezett önálló államként, de a Szovjetunió 1991-es széthullása után létrejött ukrán állam jogutódként viselkedik, és a korábban aláírt nemzetközi szerződésekben vállaltakat magára nézve továbbra is kötelezőnek tartja.

A hadifogoly továbbra is katona, hadifogolyként viszont már a fogva tartó állam főhatalma alá kerül, ez jelen esetben Magyarország. Ilyenkor viszont nincs szükség a saját állam hozzájárulására, vagyis Ukrajnát nem szükségszerű megkérdezni

– hangsúlyozta a jogász. 

Más szakértők a genfi egyezmény egy másik cikkére hivatkozva állították, hogy egy ilyen lépéshez szükséges Ukrajna hozzájárulása.

Lattmann Tamás szerint a rövid polémia végül is az ő álláspontjának elfogadásával zárult, mert az idézett 111. cikk a hadifoglyok elengedéséről a szolgálatból, hazaszállításukról szól. Viszont ebben az esetben arról van szó, hogy Magyarország úgymond besegít a fogva tartó államnak őrizni a hadifoglyokat, méghozzá a genfi egyezményben foglaltak alapján. 

A Máltai Szeretetszolgálat rövid közleményben reagált

„A Magyar Máltai Szeretetszolgálat arra kapott felkérést, hogy emberek életének megmentésében vegyen részt. A szervezet, mint az elmúlt három évtizedben is minden alkalommal, amikor lehetősége nyílt rá, eleget tett küldetéséből adódó feladatainak. A ránk bízott emberek védelme érdekében jelenleg nem áll módunkban több információt közzétenni” – áll a közleményben. 

Tóth Norbert, az NKE nemzetközi jogásza az Indexnek elmondta, államok megállapodhatnak egymással hadifoglyok semleges országba szállításáról, de nem ismerjük – ha volt ilyen – ennek az államközi megállapodásnak a részleteit.

Azt sem tudni – már ahogyan írta közleményében a kezdeményező Orosz Ortodox Egyház – hogy vajon kapott-e állami felhatalmazást. Ha igen, és csak nem került eddig nyilvánosságra, akkor minden rendben. Ha nem kapott, akkor az már bajosabb, mert egy ilyen helyzetben az egyház csak közvetítő szerepben léphet fel.