Varga Mihály pénzügyminiszter tegnap jelentette be, hogy 184 milliárd forint uniós forrás érkezett be hazánkba, amely utólagos hozzájárulást jelent a költségvetésből előfinanszírozott tanári és óvónői béremeléshez. Ezzel kapcsolatban Navracsics Tibor, a Macronomx Meetup konferencián tartott beszéde után az Economx érdeklődésére közölte,
ez az összeg az Európai Bizottsággal kötött megállapodásnak megfelelően érkezett, és a letárgyalt teljes keretet megkapta hazánk.
8568 ezer milliárd forintból 623 milliárd már a zsebben
A közigazgatási és területfejlesztési miniszter emlékeztetett arra is, hogy a tanárbérek emelésének fedezete társfinanszírozás mellett zajlik. Az első időszakban az Európai Bizottság biztosítja a szükséges forrást, később ezt a feladatot a magyar költségvetés veszi át, amíg nem teljesülnek a kormányzat által lefektetett kritériumok, így például az, hogy a diplomás bérminimum legalább 80 százalékát érje el a pedagógusok bére.
A 2021-2027-es időszakban a minket megillető 22 milliárd euróból 1,6 milliárd eurót, tehát az uniós források 7,4 százalékát kapta meg eddig Magyarország, ez azt jelenti, hogy a tagállamok között időarányosan a TOP 8-ban van, ami kifejezetten jó eredmény
– közölte Navracsics Tibor.
Három operatív program esetében (IKOP, KEHOP, TOP) továbbra is fennáll az 55 százalékos felfüggesztés, más programok pedig utófinanszírozási projektek, amelyeket a magyar büdzsé teljesítőképességének megfelelően fognak kiírni.
Nyilván túlzó lenne, ha rögtön megszereznénk a 100 százalékát, de abban bízom, hogy folyamosan tudjuk csökkenteni a felfüggesztés arányát
– válaszolta Navracsics Tibor azon felvetésünkre, hogy mit várhatunk az új Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásoktól.
Meg kell változtatni Európát
A magyar kormányzat célja, hogy visszahozza a területi szempontokat a kohéziós politikába, és a régiós szempont egyenlő mértékkel bírjon az ágazati kritériummal
– jelentette ki Navracsics Tibor a konferenciát megnyitó előadásában, melyben a közigazgatási és területfejlesztési miniszter a regionális szintű támogatási politika fontosságát hangsúlyozta az Európai Unióban jelenleg érvényesülő központosított struktúrával szemben.
A miniszter példaként Budapest és Pest vármegye közti különbséget hozta fel: az egy főre jutó GDP uniós átlagának a 158 százalékát termeli ki Budapest, míg Pest vármegye mindössze az uniós átlag 65 százalékán működik.
Észak-Dunántúlon, illetve Észak-Magyarországon pedig „regionális dráma zajlik”.
340 milliárd forint ment a pedagógus-béremelésre
Egyébként Varga Mihály pénzügyminiszter közlése szerint az év elején végrehajtott pedagógus-béremelésre mintegy 340 milliárd forintot fordítottunk hazai forrásból. A tárcavezető szerint a most beérkezett 184 milliárd forint utólagos hozzájárulást jelent a költségvetésből előfinanszírozott béremeléshez. Tavaly december óta már 734 milliárd forint korábban blokkolt, hazánknak járó uniós forrás érkezett Magyarországra.