Persze, az egyértelműnek tűnik, hogy

a washingtoni hozzáállás gyökeresen megváltozhatna Budapesttel szemben, ha Donald Trump győzne,

Kapcsolódó

ugyanakkor legfontosabb kérdés mégiscsak a gazdaság működőképessége, a versenyképesség javítása. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakértői rendezvényükön egy frissen publikált jelentésük apropóján keresték a választ arra a kérdésre, hogy

miben különbözik Kamala Harris és Donald Trump gazdaság- és külpolitikája. 

Törcsi Péter kuratóriumi elnök előadásában is kiemelte, hogy a helyzet nyilvánvalóan komplex, és Donald Trump novemberi győzelme hazánk számára kedvezőbb lenne, főleg az amerikai politikus és a magyar miniszterelnök közti baráti viszonyra építve, azonban a protekcionista gazdasági céljait tekintve már nem ilyen magától értetődő a helyzet, kivált ha a republikánus elnökjelölt megválasztása után valóban bevezeti a külföldi vállalatokkal szembeni 10-20 százalékos védővámot. 

Kamala Harris elnökké választása kapcsán pedig arra jutott, hogy jelenleg már elérte az amerikai-magyar politikai kapcsolat a mélypontot, nem tudom, hogy tudna még romlani. Törcsi Péter úgy vélekedett, hogy sem javulásra, sem pedig romlásra nem számíthatunk. Míg Trump esetében hazánk lehet Európában a legbarátibb ország, még a Kínával meglévő kapcsolatunk dacára is.

A republikánusok és a demokraták között konszenzus van abban, hogy Kína az Egyesült Államok első számú riválisa, amivel szemben a Trump-adminisztrációhoz hasonlóan a Biden-kormányzat is protekcionista kereskedelempolitikát folytat, és minden erejével azon van, hogy megakadályozza Kína technológiai fejlődését

 - fogalmaztak az elemzésükben.

Ugyanakkor a gazdasági kapcsolataink egyelőre még kiválóak, a jelenlegi rossz politikai kapcsolatok ellenére is évek óta javul a kétoldalú kereskedelem, és a gazdaság ezektől függetlenül tud működni, így az kevésbé nevezhető a jelenlegi adminisztráció eredményeként. Ahogy arra az Oeconomus elemzéséből is kiderül, a kétoldalú kereskedelem korábban nem látott mértékben bővült az elmúlt években,

2022 végén pedig 1700 amerikai vállalat 110 ezer embert foglalkoztatott Magyarországon.

2024-es adatok szerint az Egyesült Államok a harmadik legnagyobb befektető Magyarországon; a mintegy 100 milliárd eurós közvetlentőke-befektetés (FDI)-állomány nagyságrendileg 10 százaléka köthető az Egyesült Államokhoz.  A koronavírus-járvány látványosan visszavetette az amerikai FDI-t (a 2019-es mintegy 335 milliárd forintról 2020-ban nem egészen 64 milliárdra esett vissza), ám 2022-ben már több mint 700 milliárd forintot tett ki, ami rekordnak számít. 

Az Egyesült Államok inflációs rátája (2021-2024 között)

  • 2021. január: 1,4 százalék,
  • 2022. június: 9,1 százalék (ez az elmúlt időszak csúcsa),
  • 2024. május: 3,3 százalék,
  • 2024. június: 3 százalék,
  • 2024. július: 2,9 százalék,
  • 2024. augusztus: 2,5 százalék.

Horváth Sebestyén arra világított rá, hogy mindkét elnökjelöltnek vannak olyan gazdasági ígéretei, amelyek közvetve, de negatívan érinthetik hazánkat. Harris inkább belföldre kommunikál, egy esélyegyenlőségre épülő gazdaságot hozna létre, kibővítve a szociális segélyeket és az olcsó egészségbiztosítás elérhetőségét. Az adóemelésekből és a vagyonadóból 1,8 ezer milliárd dollár többletbevételt remél. Ugyanakkor olyan ipar- és keresletélénkítő programokat vezetne be, amivel az amerikai vállalatokat erősítené meg. 

Donald Trump megválasztása esetén sem lenne kolbászból a kerítés.

A republikánus elnökjelölt megválasztása esetén általános 10-20 százalékos védővámot vetne ki minden külföldi cég importjára.

Ez egyértelműen csökkenteni fogja az európai, így a magyar termékek iránti amerikai keresletet. A Donald Trump által kilátásba helyezett gépjárműimport-büntetővám hátrányosan érintheti a magyar gazdaságot, mivel hazánk autóexportjának a 8 százaléka, több mint egymilliárd dollár értékben irányul az Egyesült Államokba. Az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmünk 23 százalékát az autók és alkatrészeik adják. Az akkumulátorokkal és egyéb elektronikai berendezésekkel kiegészülve ez az arány eléri a 70 százalékot - figyelmeztetnek a Horváth Sebestyén által is jegyzett elemzésben. 

Trump-Zelenszkij találkozó Washingtonban 2024. szeptember 27-én

Ugyanakkor Trumpnak van olyan elképzelése is hogy 100 százalékos védővámmal sújtaná a teljes külföldi autóimportot is, bár a szakértők szerint ebben benne van az az üzletemberi taktika is, amivel olyan helyzetet próbál kialakítani, amiben van mozgástér, és lehet engedményeket tenni. Ilyennek nevezték például azt is, hogy nem hozná nehéz helyzetbe a potenciális szövetségeseit nehéz helyzetbe, ezért hajlandó lenne a külön alkukra akár Magyarországgal is. 

Az Egyesült Államok szövetségi szintű költségvetési egyenlegének alakulása:

  • 2020: -3130 milliárd dollár,
  • 2021: -2770 milliárd dollár,
  • 2022: -1380 milliárd dollár,
  • 2023: -1700 milliárd dollár,
  • 2024: -1900 milliárd dollár (becslés).

Kína viszont kifejezetten rosszul járna, a kelet-ázsiai nagyhatalom cégei 50-60 százalékos védővámokkal számolhatnak a republikánusok novemberi győzelme esetén. 

Ugyanakkor kiemelte azt is, hogy Trump céljai között szerepel a FED függetlenségének a korlátozása is, amelynek a célja a kamatszint mérséklése, aminek szintén komoly hatása lenne a globális gazdaságra.

Beszélt az Egyesült Államok eladósodottságáról is, amelynek az összetétele megváltozott az utóbbi időben, és jelenleg már Japán, és nem Kína a legnagyobb külföldi hitelező, őket követik az Európai Unió tagállamai. Az Egyesült Államok teljes államadósságának egyébként mindössze 35 százaléka külföldi. 

Az Egyesült Államok államadósságának alakulása a bruttó hazai össztermék arányában (negyedévente):

  • 2005 Q1: 60,6 százalék,
  • 2010 Q1: 88,1 százalék,
  • 2016 Q1: 103,6 százalék,
  • 2020 Q1: 133 százalék,
  • 2024 Q1: 121,6 százalék.

Törcsi Péter beszélt arról is, hogy a legtöbb európai uniós vezető Harris győzelmében érdekelt, ezt azzal magyarázta, hogy kényelmes pozíciót jelent az, ha az Ovális iroda diktál olyan kérdésekben, mint amilyen az orosz-ukrán háború, vagy a közel-keleti válság.

Az elemzők szerint Harris megválasztása esetén nem változna meg az Egyesült Államok Ukrajna-politikája. Trump viszont minél hamarabb lezárná a konfliktust, vagy legalábbis akadályozná az eszkalációt. Ez konjunktúra-növekedéssel járna Európában, ami hazánkban is növelné a fogyasztást, és ösztönözné a befektetéseket. Ugyanakkor jól jellemezte a helyzetet, amikor arról beszélt, nem egyik napról a másikra fogják visszaépíteni az Északi Áramlatot. 

A gazdaságkutató alapítvány álláspontja szerint a progresszív demokrata adminisztrációnak köszönhetően romlott meg a viszony az Egyesült Államok és Magyarország között. Így a legfontosabb szempont, hogy mi lesz hazánkkal Kamala Harris megválasztása után. Lehet-e rosszabb a helyzet demokrata jelölt győzelmével - tettük fel a 700 milliárd forintos kérdést. 

A kuratóriumi elnök szerint Harris megválasztása új feladatok elé állítaná az Egyesült Államokat és Magyarországot is. Ez egy új helyzet lenne, negatív új helyzet, ha Harris győzne, és pozitív, ha Trump. Úgy látja, hogy

a politikai nyomásgyakorlást  a Harris-kormány is fenntartja, de szerinte nem áll érdekben az amerikai adminisztrációnak egy valódi kormányváltást úgy elősegíteni, hogy az látványos legyen, ahogy történt Grúziában, vagy Ukrajnában.

Azt ugyanakkor elismerte, hogy David Pressman amerikai nagykövet közéleti ténykedésére eddig még nem volt példa, viszont az eddigi legerősebb gazdaságot is érintő amerikai válaszlépés az volt, hogy Washington felmondta az 1979 óta érvényben lévő, kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt. 

– Persze, lehet rosszabb a helyzet, de nem gondolom, hogy az annyira rossz lenne, hogy egy Harris-győzelem esetén, egy nyílt kormányváltás elősegítését jelentené amerikai befolyással. Lenne amerikai befolyás, az lenne a szándéka az amerikai adminisztrációnak, hogy '26-ban Magyarországon kormányváltás legyen, de nem gondolom, hogy majd Euro-Majdant szerveznének Budapestre - fogalmazott a szakértő.