Az évszakok változásával az állatok helyváltoztatási szokásai is módosulnak, a vadgázolás szempontjából az ősz a legkritikusabb időszak. Elsősorban a kisebb mellékutakon áll fent a vadállatok okozta kár lehetősége. A hazai vadgazdálkodási törvény 2023. júliusi módosítása előírja: 

a gyorsforgalmi utakat úgy kell üzemeltetni, hogy arra a vad ne jusson fel. 

Kapcsolódó

Az autópályák és autóutak használói többnyire úgy vélik, hogy a szolgáltatás része a vadmentesség is, azonban a vadállomány egy része gyakran feltéved az autósok elé. A gyorsforgalmi utakon megengedett legnagyobb sebesség és a vele járó fékút miatt ezeken a helyeken nagyon ritkán kerülhető el a baleset, ha a pályatestre egy állat téved. 

Az autópályák és az autóutak teljes hosszában vadkerítések és néhol vadalagutak szolgálják a balesetmegelőzést, azonban a le- és felhajtóknál a pályatestek oldalra nyitottak – írja a Totalcar.

Kié a felelősség 

Amennyiben nem a vadásztársaság miatt – vadászat, hajtás-űzés, rossz helyre telepített etető-itató– téved fel az úttestre a vad, hanem önszántából, a vadásztársaság mentesül a felelősség alól. Abban az esetben ha autópályán vagy autóúton történik a végzetes találkozás, az adott útszakasz kezelője lesz felelősségre vonható.

Az ilyen balesetekben keletkezett károk megtérítésére

  • lehetőség van ún. vadkár casco biztosítás kötésére – ezekkel csak a vaddal való közvetlen ütközés okozta károsodás kifizetése érhető el,
  • kártérítés igény benyújtására a gyorsforgalmi út kezelőjéhez.

Mivel a jogszabálymódosítás viszonylag friss, az ilyen esetekre vonatkozó egységes bírói gyakorlat nem kristályosodott még ki.  Abban az esetben ha a közútkezelő nem hajlandó fizetni –  mondván: ő mindent megtett a vadmentes átjárhatóságáért – a kialakult jogvitában egymásnak ellentmondó ítéletek születnek a kezdeti időszakban. 

Milliárdos veszteséget okoznak a vadkárok

A kárrendezés összege elenyésző a veszteséghez képest, a rossz tapasztalatok miatt a legtöbb esetben nem is kezdeményezik.