Az Economix tavaly többször foglalkozott azzal, hogy valóban felválthatják-e a gépek a bírákat és a jogi képviselőket. A törvényjavaslat mindenesetre megszületett, és a tervek szerint a jövőben a hazai bíróságok emberi közreműködés nélkül, pusztán gépi adatfeldolgozás és automatikus adatigénylések alapján, akár egy órán belül hozhatják meg határozataikat bizonyos ügyekben.
Lényegében egyes eljárásokban, például cégeljárásban, a bíróság teljes mértékben emberi közreműködés nélkül folytathatna le eljárásokat.
Kifinomult értékelés?
Az Economx megkeresésére a szakjogász elmondta, hogy a gépi alapú döntéshozatal ellen ágálók szerint az automatizmus figyelmen kívül hagy olyan kifinomult értékelést, mérlegelést és időnként méltányosságot igénylő magatartást, amelyet hagyományosan egy program nem tud elvégezni.
Sőt, valószínűleg nem is fogadnánk el egy programtól azt a döntést sem, amit egy bíró adott esetben talán ugyanúgy meghozna – húzta alá Kajó Cecília.
A bevitt adatok hitelessége
A gépi döntéshozatal, a mesterséges intelligencia alkalmazásának sarokköve a bevitt adatok hitelessége és mennyisége. A mesterséges intelligencia halmazában ugyanis a tanuló algoritmusok a bevitt adatokból állítják elő a kért eredményeket - de idővel felhasználják a saját maguk által előállított adatbázist is.
Ha például egységes joggyakorlatra szeretnénk törekedni egy-egy ügytípusban, arra kiválóan alkalmas lehet egy algoritmus alkalmazása, hiszen hihetetlen méretű adatbázisokat tud elemezni, azokból következtetéseket, valószínűségeket lefejteni majd döntéstervezeteket előállítani.
Ha viszont a betáplált adat szubjektív és elfogult, az algoritmus által elkészített döntéstervezetek is azok lesznek, hiszen csak mennyiségi elemzést tud készíteni ezekből az adatokból, a szubjektumot pedig nem tudja kiszűrni.
De mennyire objektív az „ember-bíró”?
Kajó Cecília kiemelte: hosszú évek óta nagyon komoly kutatások folynak ebben a tekintetben, így például az Egyesült Államokban, Franciaországban és Izraelben, az eredmények pedig több mint érdekesek.
Izraeli bírák feltételes szabadlábra helyezési kérelmekkel kapcsolatos ügyeit vizsgálva kiderült, hogy jóval nagyobb százalékban döntöttek a kérelmek helyt adása mellett az ebédszünet után.
Az Egyesült Államokban végzett kutatás szerint, ha vasárnap veszít a bíró kedvenc futballcsapata, nagyobb százalékban hoz szigorúbb ítéletet hétfőn.
Franciaországban, négy év több mint kétszázezer menedékjogi ügyeinek áttekintése kapcsán a kutatók megállapították, hogy hidegebb időben jóval nagyobb esélye van valakinek a menedékjogi státuszt megkapnia, kellemesebb hőmérsékletű döntéshozatali napokon pedig jóval több ilyen kérelmet utasítanak el.
Az utóellenőrzés fontossága
Török Balázs, a DLA Piper Hungary szakértője a nyilvántartási eljárásról szóló törvénnyel kapcsolatban az Economxnak korábban elmondta: az automatikus döntéshozatal egyik garanciális alappillére, hogy a kérelmek törvényességi szempontú vizsgálata megoszlik majd a bíróság és az eljáró jogi képviselő között.
Az utóellenőrzés során, az automatikus döntéshozatal alkalmazásával elbírált ügyet ugyanis emberi közreműködéssel fogják ellenőrizni.
Melyik igazság a hitelesebb?
Kajó Cecília szerint azokon a területeken, ahol jelenleg már ilyen automatikus döntéshozatalt alkalmaznak, érvényes a szabály, miszerint az érintett ügyfél, eljárás alá vont személy kérheti, hogy az algoritmus által készített döntés emberi felülvizsgálat alá essen.
Ami pedig a mesterséges intelligencia alkalmazását illeti, például a büntetőjog területén, mindenképpen választást jelent: az emberi bíróság vagy a program valószínű igazságát fogadjuk-e el hitelesebbnek? A valószínűségi véleményalkotás az igazságügyi szakértők munkájában egyébként régóta megfigyelhető.
Arra pedig mindig figyelemmel kell lenni, hogy egy eszköz mire való, ebben az esetben a tökéletlen és bizonyos számítási kapacitással már nem rendelkező emberi elme kiegészítője, segítője. Ám az életünk értékalapú, minőséget jelent, és nem csupán mennyiségi mutatókat.