„A magyar adósságkezelés hosszú ideje arra törekszik, hogy a szükséges források begyűjtése is több lábon álljon, azaz több forrásból történjen” – bocsátotta előre Varga Mihály, akit az 1 milliárd eurós kínai hitelfelvételről kérdeztek, miután a pénteki Kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter nem árult el a nagy visszhangot kiváltó áprilisi kormányzati lépésről részleteket – csak hogy infrastruktúra-fejlesztésről van szó.
Az atv.hu ezek után a pénzügyminisztertől azt kérdezte, hogy milyen célra és milyen kondíciókkal, kamatszinttel vette fel a kormány a hitelt, illetve hogy azért a kínai hitel, mert a kormány már feladta az EU-s pénzek érkezését?
Varga Mihály válaszában emlékeztetett: a több lábon állás érdekében erősítették meg a lakossági forrásbevonást és szélesítették ki a hazai intézményi finanszírozást.
Ugyanez igaz a külföldi forrásokra. A hagyományos angolszász és európai piacok mellett Katar, Japán és Kína is partner volt az elmúlt években
– közölte a pénzügyminiszter és hozzátette, hogy ősszel készülnek egy japán, úgynevezett Szamuráj-kötvény kibocsátásra.
Közlekedési és energetikai infrastruktúra fejlesztése a cél
A pénzügyminiszter az atv.hu kérdésére közölte: Kínával hagyományosan jó a kapcsolat, több alkalommal jelentünk meg a Panda-kötvény piacon, többek között a zöld átállás támogatására speciális Green Panda Bond-kibocsátással is.
„Ezeket a piacokat szélesítette ki a mostani közvetlen kapcsolat, amely az ország számára hasznosan egészíti ki az eddigi lehetőségeket” – tette hozzá.
A bilaterális megállapodásoknál üzleti érdeket sérthet egyéb információ megadása
– fogalmazott a miniszter.
„Annyit mondhatok el, hogy a piaci feltételeknél kedvezőbb árazásban állapodtunk meg. Gulyás miniszter úr helyesen jelölte meg a célt, elsősorban közlekedési-, és energetikai infrastruktúra fejlesztéséhez használjuk a hitelt” – közölte Varga Mihály az atv.hu kérdésére.