Jelenleg több mint 23,4 ezer beteg vár hatvan napon túl valamilyen műtéti beavatkozásra a hazai kórházak várólistáin, mondta Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója a Medicina Fórumon.

Példaként említette, hogy szürkehályog-műtétre átlagosan 44 napot kell várni, ez a várakozási idő már nem is tekinthető a főigazgató szerint várólistának. Idén eddig az intézmények összesen 7,5 milliárd forintot fordíthattak a várólisták ledolgozására.

Kapcsolódó

Az idei évben a kasszában még körülbelül hatezer olyan műtétre van forrás, amit a várólisták keretében elvégezhetnének a kórházak, de nem fognak,

tette hozzá Kiss Zsolt.

Tizedével csökkent a betegszám

Tavaly 8,6 millió fő vette igénybe a Magyarországon az államilag finanszírozott betegellátást, a járóbeteg-ellátásban 6,2 millió betegnek, a fekvőbeteg-ellátásban pedig 1,1 millió beteg gyógyítását fizette a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK), mondta Kiss Zsolt, a NEAK főigazgatója a Medicina Fórumon.

2019-2023 között 10 százalékkal kevesebb beteget láttak el az állami egészségügyben, 5 százalékkal kevesebb ellátási területen. Az egészségbiztosító főigazgatója szerint többet kellene tenni az intézményeknek azért, hogy az elmaradt ellátásokat bepótolják.

Kiss Zsolt hangsúlyozta, hogy az E-alapban van elég pénz, oda csoportosítanak át forrásokat, ahol erre igény van.

A NEAK adatai szerint a kórházakban az ágyak kihasználtsága 2023 első félévében 55-70 százalék között volt. Magyarországon évente 240 ezer műtétet végeznek el a kórházakban, Kiss Zsolt szerint a várólista adatokat utóbbi műtétszám alapján kell vizsgálni.

Az állami egészségbiztosító főigazgatója úgy véli, ma átlagosan két hónapot kell várnia a betegeknek egy beavatkozásra, majd hangsúlyozta persze ez minden ellátástípusál van így.

November elején írtunk arról, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által vezetett műtéti várólistákon jelenleg 48 ezernél is több beteg várakozik, egy hónappal ezelőtt a kötelező várólistákon 40 ezren álltak sorba a műtők ajtajában, jelenleg a kötelező várólistákon 41,3 ezer fő várakozik - közölte a NEAK. Ez utóbbi várólistát 13 műtéti típusnál kötelező vezetni az intézményeknek, a 48 ezres várakozók listáján ettől sokkal több műtéti típus szerepel.

A top három leghosszabb várólistán a betegek száma meghaladja a 30 ezret is.

A novemberi NEAK adatok szerint:

  • 12,9 ezer beteg vár szürkehályog-műtétre
  • 11 ezren várnak térdprotézis-műtétre
  • 6,6 ezren csípőprotézis-műtétre

Csökkent az SBO-k forgalma

A kórházakban a sürgősségi osztályok forgalma az egységes ügyeleti rendszer bevezetésével 10-15 százalékkal csökkent. Már 15 vármegyében működik az új ügyeleti rendszer, mondta Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a Medicina Fórumon.

Eddig közel 120 ezer beteg részesült ügyeleti ellátásban, a betegek az 1-től 5-ig terjedő skálán 4,25-re minősítették az új ügyeleti ellátást.

2025-re minden vármegye csatlakozik

Decemberben Vas és Nógrád vármegye is csatlakozik az új ügyeleti ellátáshoz, 2024. januárjában Fejér, februárjában pedig Pest vármegyében is bevezetik, Budapesttel kapcsolatban pedig még folynak az egyeztetések, mondta az államtitkár.

Idén az egészségügyi szakdolgozók bére 18 százalékkal emelkedett, a költségvetésben erre 41,5 milliárd forintot különítettek el, az ápolók átlagosan 56 800 forinttal visznek többet haza.

Az államtitkár beszélt arról, hogy 2024-ben 200 milliárd forint jut a szakdolgozók béremelésére, így az ápolók bére eléri az orvosi alapbérek 37 százalékát.

Teljesen átalakítják a szakdolgozói bértáblát. Öt kategóriában két alkategória lesz, egy alap és egy kiemelt díjazású kategória. Az intézmények teljesítményekkel kapcsolatban elmondta, jutalmazni és büntetni fogják a betegellátókat, és fél évente értékelik őket.

Átszervezik a szűrővizsgálatokat is:

  • 25-65 éves kor között a nők számára háromévente méhnyakrák szűrést biztosítanak;
  • 45-65 év között a nőket kétévente mellrákszűrésre hívják be;
  • 50-70 év között pedig a férfiak és nők számára biztosítják a vastagbélrák szűrést.

Döntöttek a CT és MR eszközpark megújításáról is, a cél az, hogy 2025 év végére ne legyen 7 évnél idősebb gép az állami intézményekben.