Nincs jó hírünk azok számára, aki valamilyen műtétre várakoznak az állami egészségügyben. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által vezetett műtéti várólistákon jelenleg 48 ezernél is több beteg várakozik, egy hónappal ezelőtt a kötelező várólistákon 40 ezren álltak sorba a műtők ajtajában, jelenleg a kötelező várólistákon 41,3 ezer fő várakozik - közölte a NEAK. Ez utóbbi várólistát 13 műtéti típusnál kötelező vezetni az intézményeknek, a 48 ezres várakozók listáján ettől sokkal több műtéti típus szerepel.

A top három leghosszabb várólistán a betegek száma meghaladja a 30 ezret is.

A novemberi NEAK adatok szerint:

  • 12,9 ezer beteg vár szürkehályog-műtétre
  • 11 ezren várnak térdprotézis-műtétre
  • 6,6 ezren csípőprotézis-műtétre

Tornyosulnak a várólisták

Egyre több a szemproblémával küzdő beteg, mondta korábban Nagy Zoltán, a Magyar Szemorvostárság elnöke az Economx szemészeti várólistákat firtató kérdésére. Nincs elég gyermekszemorvos, a gyerekszemészeti rendelők bezártak, a Semmelweis Egyetem szemklinikáján 3-6 hónap a várakozási idő a gyerekbetegeknél. De példaként említette, hogy szürkehályog-műtétre is már csak jövő év májusára tudnak időpontot adni. A betegek ellátásában sokszor a szakdolgozói hiány jelenti a legnagyobb gondot.

Nincs motiváció

Ez egészségügyi ellátórendszer nem igazán érdekelt a várólista csökkentésben, az orvosok fix fizetést kapnak, nincs semmilyen motiváló tényező az orvosi bérrendszerben, mondta az Economxnak Rékassy Balázs, orvos, egészségügyi szakmenedzser.

Korábban a hálapénz egy motivációs eszköz volt, de Rékassy Balázs hangsúlyozta, nem volt jó a borítékos rendszer sem, és örül annak, hogy a paraszolvencia már kikopott az állami egészségügyi betegellátásból.

Most csupán abban érdekeltek az orvosok, hogy ledolgozzák a munkaidejüket, és utána a magánellátásban további feladatokat vállaljanak, és oda áttereljék a betegeket.

Az egészségügyi szakközgazdász úgy véli, hogy a nyugat-európai országok kórházaiban bevezetett indikátorrendszer, melyek a teljesítményt és a minőségi mutatókat is figyelembe veszik, egy jó minta lehetne a hazai betegellátásban is.

A NEAK is keresi a betegeket

A NEAK-nak van várólisták ledolgozására elkülönített kasszája, és vannak is tartalékaik. Kiss Zsolt a NEAK főigazgatója többször is beszélt már arról, hogy a koronavírus-járvány után a betegek egy része eltűnt az állami ellátásból. A főigazgató még év elején mutatott be egy kutatást, a Magyar Kórházszövetség konferenciáján, amiből kiderült, hogy 2019-hez viszonyítva a betegek 77,87 százalékát látták el az államilag finanszírozott egészségügyben az átlagfinanszírozás mellett. A NEAK főigazgatója azt mondta, tavaly egyes ellátásoknál majdnem 30 százalékos visszaesés történt.

Néhány várólista adat 2023-ban
Ellátástípus
MárciusOktóber November
Szürkehályog-műtét12 8591309212963
Mandula, orrmandula műtét1 76925612366
Orrmelléküregek, proc. mastoideus műtét7995118
Gerincstabilizáló műtétek, gerincdeformitás műtét987980921
Gerincsérv műtét574655
Prosztata jóindulatú megnagyobbodásának műtétei I.445341
Prosztata jóindulatú megnagyobbodásának műtétei II.387305331
Nőgyógyászati műtétek nem malignus folyamatokban451465130
Térdprotézis műtét11 4761083511063
Csípőprotézis műtét7 42465446645
Coronária intervenciók2 79526442632
A szív elektrofiziológiai vizsgálata, nagy és radiofrekvenciás ablációk1 12610771125
Jelentős kiterjesztett gerincműtétek297315316
Forrás: NEAK

 

Az idei évi költségvetésben mintegy ötmilliárd forint többletforrást biztosítottak a várólistás ellátásokra, a halasztások pótlására, a várakozási idők csökkentésére – írta lapunknak küldött korábbi válaszában az állami egészségbiztosító. De szeptemberig az egészségügyi intézmények ezt a keretösszeget felhasználták, ezért a programra szánt forrásokat 50 százalékkal megemelték.

Az egészségbiztosító szerint hamarosan a várakozási idők fokozatosan visszatérnek Covid-19 előtt tapasztalható kedvező helyzethez. 2019-ben, a pandémiát megelőző évben egyébként 28 ezren várakoztak a kórházakban valamilyen műtéti beavatkozásra. A jelenlegi 48 ezer fős várólistaadatok ettől még nagyon messze vannak.

Útvesztőbe kerülnek a betegek

A betegek eltűnése mögött Rékassy Balázs szerint az is állhat, hogy nem világosak a betegutak, sokan későn kerülnek orvoshoz, előrehaladott állapotban van a betegségük és a rendszer nem érdekelt abban, hogy a betegeket végigvezesse a betegutakon.

Ma már az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező családok is inkább összeadják a 2 millió forintnál is drágább csípőprotézis-műtét árát a magánellátásban, mint hogy éveket várakozzanak az állami egészségügyben

– tette hozzá az egészségügyi közgazdász.

Nem jó, hogy ennyire engedtük felnőni a magánegészségügyi szektort, ez hiba volt – véli a szakember. Az új jogszabályok nem szabtak határt az orvosoknak az állami betegellátás és a magánellátás közötti átjárásban. Nagyon nem helyes, hogy az orvosi bérekben egy dolog számít, hogy valaki hány éve dolgozik a betegellátásban és nem az, hogy mennyi és milyen minőségű munkát végez.

De ha már hagytuk ennyire felnőni a magánegészségügyi szektort, akkor külföldi példák alapján össze kellene kapcsolni a magán és az állami betegellátó rendszert – mondta Rékassy Balázs.

Ez nem a beteg feladata, hanem az államé. Példaként említette, ha a NEAK tudja, hogy havonta ezer csípőprotézis műtétet kellene elvégeznie, de csak 700-hat tud az állami kórházrendszer kivitelezni, akkor 300 műtétet az állam vásároljon meg a magánszolgáltatóktól, akár úgy is tendert írnak ki ezeknek a műtéteknek a költségeire. Példaként említette, hogy Németországban ez a rendszer már tökéletesen működik. Ehhez azonban az első és legfontosabb lépés, hogy az állam valós költségeken finanszírozza az ellátásokat a kórházakban – hangsúlyozta Rékassy Balázs.