Nincs jó hírünk azok számára, aki valamilyen műtétre várakoznak az állami egészségügyben. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által vezetett műtéti várólistákon jelenleg 48 ezernél is több beteg várakozik, egy hónappal ezelőtt a kötelező várólistákon 40 ezren álltak sorba a műtők ajtajában, jelenleg a kötelező várólistákon 41,3 ezer fő várakozik - közölte a NEAK. Ez utóbbi várólistát 13 műtéti típusnál kötelező vezetni az intézményeknek, a 48 ezres várakozók listáján ettől sokkal több műtéti típus szerepel.
A top három leghosszabb várólistán a betegek száma meghaladja a 30 ezret is.
A novemberi NEAK adatok szerint:
- 12,9 ezer beteg vár szürkehályog-műtétre
- 11 ezren várnak térdprotézis-műtétre
- 6,6 ezren csípőprotézis-műtétre
Tornyosulnak a várólisták
Egyre több a szemproblémával küzdő beteg, mondta korábban Nagy Zoltán, a Magyar Szemorvostárság elnöke az Economx szemészeti várólistákat firtató kérdésére. Nincs elég gyermekszemorvos, a gyerekszemészeti rendelők bezártak, a Semmelweis Egyetem szemklinikáján 3-6 hónap a várakozási idő a gyerekbetegeknél. De példaként említette, hogy szürkehályog-műtétre is már csak jövő év májusára tudnak időpontot adni. A betegek ellátásában sokszor a szakdolgozói hiány jelenti a legnagyobb gondot.
Nincs motiváció
Ez egészségügyi ellátórendszer nem igazán érdekelt a várólista csökkentésben, az orvosok fix fizetést kapnak, nincs semmilyen motiváló tényező az orvosi bérrendszerben, mondta az Economxnak Rékassy Balázs, orvos, egészségügyi szakmenedzser.
Korábban a hálapénz egy motivációs eszköz volt, de Rékassy Balázs hangsúlyozta, nem volt jó a borítékos rendszer sem, és örül annak, hogy a paraszolvencia már kikopott az állami egészségügyi betegellátásból.
Most csupán abban érdekeltek az orvosok, hogy ledolgozzák a munkaidejüket, és utána a magánellátásban további feladatokat vállaljanak, és oda áttereljék a betegeket.
Az egészségügyi szakközgazdász úgy véli, hogy a nyugat-európai országok kórházaiban bevezetett indikátorrendszer, melyek a teljesítményt és a minőségi mutatókat is figyelembe veszik, egy jó minta lehetne a hazai betegellátásban is.
A NEAK is keresi a betegeket
A NEAK-nak van várólisták ledolgozására elkülönített kasszája, és vannak is tartalékaik. Kiss Zsolt a NEAK főigazgatója többször is beszélt már arról, hogy a koronavírus-járvány után a betegek egy része eltűnt az állami ellátásból. A főigazgató még év elején mutatott be egy kutatást, a Magyar Kórházszövetség konferenciáján, amiből kiderült, hogy 2019-hez viszonyítva a betegek 77,87 százalékát látták el az államilag finanszírozott egészségügyben az átlagfinanszírozás mellett. A NEAK főigazgatója azt mondta, tavaly egyes ellátásoknál majdnem 30 százalékos visszaesés történt.
| Ellátástípus | Március | Október | November |
| Szürkehályog-műtét | 12 859 | 13092 | 12963 |
| Mandula, orrmandula műtét | 1 769 | 2561 | 2366 |
| Orrmelléküregek, proc. mastoideus műtét | 79 | 95 | 118 |
| Gerincstabilizáló műtétek, gerincdeformitás műtét | 987 | 980 | 921 |
| Gerincsérv műtét | 57 | 46 | 55 |
| Prosztata jóindulatú megnagyobbodásának műtétei I. | 44 | 53 | 41 |
| Prosztata jóindulatú megnagyobbodásának műtétei II. | 387 | 305 | 331 |
| Nőgyógyászati műtétek nem malignus folyamatokban | 451 | 465 | 130 |
| Térdprotézis műtét | 11 476 | 10835 | 11063 |
| Csípőprotézis műtét | 7 424 | 6544 | 6645 |
| Coronária intervenciók | 2 795 | 2644 | 2632 |
| A szív elektrofiziológiai vizsgálata, nagy és radiofrekvenciás ablációk | 1 126 | 1077 | 1125 |
| Jelentős kiterjesztett gerincműtétek | 297 | 315 | 316 |
| Forrás: NEAK | |||
Az idei évi költségvetésben mintegy ötmilliárd forint többletforrást biztosítottak a várólistás ellátásokra, a halasztások pótlására, a várakozási idők csökkentésére – írta lapunknak küldött korábbi válaszában az állami egészségbiztosító. De szeptemberig az egészségügyi intézmények ezt a keretösszeget felhasználták, ezért a programra szánt forrásokat 50 százalékkal megemelték.
Az egészségbiztosító szerint hamarosan a várakozási idők fokozatosan visszatérnek Covid-19 előtt tapasztalható kedvező helyzethez. 2019-ben, a pandémiát megelőző évben egyébként 28 ezren várakoztak a kórházakban valamilyen műtéti beavatkozásra. A jelenlegi 48 ezer fős várólistaadatok ettől még nagyon messze vannak.
Útvesztőbe kerülnek a betegek
A betegek eltűnése mögött Rékassy Balázs szerint az is állhat, hogy nem világosak a betegutak, sokan későn kerülnek orvoshoz, előrehaladott állapotban van a betegségük és a rendszer nem érdekelt abban, hogy a betegeket végigvezesse a betegutakon.
Ma már az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező családok is inkább összeadják a 2 millió forintnál is drágább csípőprotézis-műtét árát a magánellátásban, mint hogy éveket várakozzanak az állami egészségügyben
– tette hozzá az egészségügyi közgazdász.
Nem jó, hogy ennyire engedtük felnőni a magánegészségügyi szektort, ez hiba volt – véli a szakember. Az új jogszabályok nem szabtak határt az orvosoknak az állami betegellátás és a magánellátás közötti átjárásban. Nagyon nem helyes, hogy az orvosi bérekben egy dolog számít, hogy valaki hány éve dolgozik a betegellátásban és nem az, hogy mennyi és milyen minőségű munkát végez.
De ha már hagytuk ennyire felnőni a magánegészségügyi szektort, akkor külföldi példák alapján össze kellene kapcsolni a magán és az állami betegellátó rendszert – mondta Rékassy Balázs.
Ez nem a beteg feladata, hanem az államé. Példaként említette, ha a NEAK tudja, hogy havonta ezer csípőprotézis műtétet kellene elvégeznie, de csak 700-hat tud az állami kórházrendszer kivitelezni, akkor 300 műtétet az állam vásároljon meg a magánszolgáltatóktól, akár úgy is tendert írnak ki ezeknek a műtéteknek a költségeire. Példaként említette, hogy Németországban ez a rendszer már tökéletesen működik. Ehhez azonban az első és legfontosabb lépés, hogy az állam valós költségeken finanszírozza az ellátásokat a kórházakban – hangsúlyozta Rékassy Balázs.