Hosszú évek óta nyílt titok, hogy az élelmiszeripari cégek Nyugat-Európában jobb minőségű élelmiszereket forgalmaznak, mint Közép-Kelet Európában, és ez minden tisztességes kereskedelmi magatartással szembe megy.
Ám a napokban történt valami, amely egyébként jobbára elkerülte a magyar média figyelmét. Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén megszavazta a fogyasztók hitelesebb tájékoztatását, valamint a környezetbarát jelleget alaptalanul állító címkézés tilalmát előíró jogszabályjavaslatot.
A 593 szavazattal, 21 ellenszavazattal és 14 tartózkodás mellett elfogadott irányelv nagyobb védelmet hivatott biztosítani a fogyasztóknak a megtévesztő környezetvédelmi címkézésekkel szemben, és biztosítja, hogy hitelesebb információk birtokában dönthessenek vásárlásaik során.
Ezek az új játékszabályok
Az új szabályok értelmében az EU-n belül megtévesztő üzleti tevékenységnek minősül majd, és így tiltott lesz az úgynevezett zöldre festés, valamint a termékek hasznos élettartamának tervezett szándékos lerövidítése is.
Csak azok használhatják majd a zöld jellegre utaló környezetbarát, természetes, biológiailag lebomló, klíma semleges és más öko- hivatkozásokat a címkéken, akik ezeket az állításokat tételesen bizonyítani is tudják.
A fenntarthatósági címkék használata szigorú szabályokhoz lesz kötve, hogy vége legyen az összehasonlítást ellehetetlenítő címkeváltozatoknak. A jövőben csak a hivatalosan elismert vagy a hatóságok által bevezetett tanúsítási rendszerek követelményein alapuló címkék lesznek engedélyezettek az EU-ban.
Az irányelv arra is hangsúlyt fektet, hogy a jövőben a termékek tartósságára is jobban figyeljenek a gyártók és a fogyasztók. Minden terméken jól láthatóan fel kell majd tüntetni a jótállásra vonatkozó információkat.
Egységes címke készül majd, hogy jobban előtérbe kerüljenek azok a termékek, amelyekre a törvényben előírtnál hosszabb időtartamú jótállást vállal a gyártó.
A szabályok értelmében a tartósságra vonatkozóan sem lehet megalapozatlan állításokat tenni. A gyártók és forgalmazók az elengedhetetlenül szükségesnél gyakrabban nem kérhetik egy készülék fogyóeszközeinek, például a tintapatronnak a cseréjét, és nem állíthatnak be javíthatónak egy terméket, ha valójában nem az.
Ezt a visegrádi országok vitték végig
Tóth Edina, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője, az EP környezetvédelmi szakbizottságának jelentéstevője az Economxnak elmondta: Magyarország és a három visegrádi ország összehangolt fellépésének eredményeként a kettős minőség témájával, mint a fogyasztók irányába megnyilvánuló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal az Európai Bizottság folyamatosan, magas szinten foglalkozik.
Első lépésként 2017. szeptember 26-án közzétette a négy fő intézkedést tartalmazó iránymutatását, amelyek mentén a Bizottság megfelelő megoldást próbál találni az Unió egyes tagállamaiban azonos márkanév alatt, de különböző összetétellel forgalmazott élelmiszerek problémájára, és amellyel meg kívánja szüntetni a fogyasztók indokolatlan megkülönböztetését.
Az iránymutatás négy eleme a következő:
· az uniós jogszabályoknak a kettős minőségű élelmiszerekről szóló értelmező útmutatójának közzététele,
· egy-egy millió euró elkülönítése a Közös Kutatóközpont (JRC) részére a jelenség összehangolt megfigyelése érdekében egy 2018 végére várható közös vizsgálati módszertan kidolgozására,
· illetve a tagállamok nemzeti hatóságai számára a kettős minőség további tesztelésére,
· továbbá a gyártók és forgalmazók számára magatartási szabályok kidolgozása.
Lépések a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben
A probléma kezelése érdekében szabályozási szinten 2018 áprilisában a Bizottság a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK irányelv (UCPD) módosítását javasolta, amelynek alapját az uniós élelmiszer- és fogyasztóvédelmi jognak a termékek kettős minőségével kapcsolatos problémákra történő alkalmazásáról szóló 2017. szeptember 26-i bizottsági közlemény képezi.
A jogszabály értelmében a fogyasztó megtévesztésének minősülne a jelentősen eltérő összetételű vagy jellemzővel rendelkező termékek azonosként való forgalomba hozatala a különböző tagállamokban.
Tóth Edina az Economx számára kiemelte: az illetékes tagállami hatóságoknak eseti alapon kell értékelniük és vizsgálniuk az ilyen gyakorlatokat az irányelv rendelkezéseinek megfelelően, alapul véve az Európai Bizottság 2017. szeptember 26-án közzétett, az uniós jogszabályoknak a kettős minőségű élelmiszerekről szóló értelmező útmutatóját.
A magyar hatóságok a jogszabály hatályba lépése óta számos alkalommal vizsgálták a termékek kettős minőségét, és több alkalommal jutottak arra a megállapításra, hogy számos árucikk esetében állapítható meg kettős minőség, és egy-egy termékcsalád jobb, minőségi darabjait idehaza nem árusítják a gyártók.
A kettős minőség felszámolása
A bizonyíthatatlan és túlzottan általános állítások és címkék használatát mint az ’öko’-, ’bioalapú’, vagy ’klímabarát’ hozzájárulnak a kettős minőség fenntartásához, ezért a magyar uniós képviselő kiemelten fontosnak tartja, hogy a vállalatok elkerüljék az ilyen és ehhez hasonló megtévesztő állítások használatát.
A termékek zöldrefestését és a megtévesztő állításokat tiltó irányelvben jelentéssel a visegrádi országok képviselői felhívták az Európai Bizottságot, hogy sürgősen orvosolja a problémát, és adott esetben terjesszen elő egy olyan módszertant, amely javítja a háztartási és személyes termékek kettős minőségének jobb nyomon követését.
A kettős minőség felszámolása érdekében meg kell erősíteni a fogyasztóvédelmi hatóságok szerepét, és biztosítani kell számukra azokat az eszközöket, amelyekkel véget vethetnek ennek a gyakorlatnak – húzta alá végezetül Tóth Edina.
Az Economx megkeresésére Krausz Miklós szakjogász elmondta: még nem tudni pontosan, mely szervek lesznek hivatottak az ellenőrzések elvégzése, ám legnagyobb valószínűséggel a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a kormányhivatal kapja meg majd ezeket a jogosítványokat.