Hiába növekszik évről-évre a végintézkedések száma a közjegyzőknél vagy az ügyvédeknél, ez az arány ugyanis egyrészt még mindig jócskán gyatrább, mint például az angolszász országokban, másrészt még mindig százezres nagyságrendben pihennek az asztalfiókokban a házilag készített, fogjuk rá, hogy „okiratok”, amelyeknek még előkerülésük esetén sincs joghatásuk.
EGY APRÓ HIBA IS TELJESSÉGGEL ÉRVÉNYTELENÍTHETI AZ ÖRÖKHAGYÓ SZÁNDÉKÁT, KÉRDÉS, ÉRDEMES-E ILYEN KOCKÁZATOT VÁLLALNI.
A Jog365 szakértője az Economxnak elmondta, hogy akadnak, akik biztosra mennek, és a végrendeletük elkészítéséhez szakszerű jogi segítséget vesznek igénybe, ügyvéd, vagy közjegyző segítségével biztosítják az öröklődő vagyon sorsát.
Sáfrány Írisz Zsófia szerint viszont vannak olyanok is, akik bízva saját képességeikben, inkább a maguk kezébe veszik az irányítást, ugyanis végrendeletet bárki, bármikor készíthet akár otthon is. (Pontosabban nem bárki, ugyanis korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében, vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú érvényesen kizárólag közvégrendeletet tehet.)
A statisztika javulást mutat
A különböző felmérések szerint
2023-BAN KÉTSZER ANNYIAN VÉGRENDELKEZTEK A KÖZJEGYZŐKNÉL, MINT 2013-BAN.
Még nagyobb az ugrás a közös végrendeletet készítő házaspárok esetében: tavaly több mint másfélszer annyian kerestek fel közjegyzőt emiatt, mint 2022-ben.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara felmérései szerint nem csupán a végrendeletek száma növekszik a közjegyzőknél évek óta, hanem az öröklési szerződéseké is: tavaly tíz százalékkal többet kötöttek, mint 2022-ben.
Ennek oka, hogy egyre többen maradnak idős korukra egyedül, állandó segítség nélkül a közeli hozzátartozóik külföldi munkavállalása, vagy falvakból városba költözése miatt. Egy öröklési szerződéssel pedig haláláig biztosíthatják maguknak a megfelelő gondozást és eltartást.
A Brand & Content a közelmúltban az Indexen közzétett kérdőívei tanúsága szerint a következő válaszok érkeztek arra nézve, hogy ki rendelkezik végrendelettel.
- Nincs végrendelete: 44 százalék
- Nincs, de tervezi: 36 százalék
- Rendelkezik végrendelettel: 12 százalék
- Még túl fiatalnak tartja magát: 8 százalék
A 12 százalékos igenlő válasz egyébként előrelépés, mert ez a szám tíz évvel ezelőtt 4 százalék volt. Arra a kérdésre, hogy érdemes-e végrendeletet kötni a következő válaszok érkeztek.
- Érdemes végrendelkezni: 63 százalék
- Élethelyzettől függ: 34 százalék
- Nem érdemes: 3 százalék
Végrendelet kézzel, illetve géppel
A Jog365 szakértője az Economxnak kiemelte:
AHHOZ, HOGY EGY VÉGRENDELET ÉRVÉNYES LEGYEN, MEGHATÁROZOTT ALAKI ÉS TARTALMI ELEMEKNEK ELEGET KELL TENNI,
ugyanis ezek mellőzése gyakran oda vezethet, hogy a vagyon sorsa nem az örökhagyó szándéka szerint alakul.
Végrendelkezni írásban kell, szóban csak nagyon kivételes esetben lehet érvényes végrendeletet tenni. Szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé.
Fontos tehát, hogy írásban végrendelkezzünk. Ennek általában két módja van. Az egyik, ha a végrendelkező egy előre írt, nyomtatott iratban tesz végrendeletet, a másik esete, ha a végrendeletet saját kezűleg írja. Ennek azért van relevanciája, mert a két módra eltérő szabályok vonatkoznak.
A saját kézzel írt végrendelet érvényességi feltétele, hogy a végrendelkező teljes terjedelmében maga írja a végrendeletet és aláírja azt.
SOKAN ÚGY GONDOLJÁK, HOGY A SAJÁT KÉZZEL ÍRT VÉGRENDELETET KÉT TANÚVAL EL KELL LÁTNI, ÁM EZ NEM FELTÉTELE A VÉGRENDELET ÉRVÉNYESSÉGÉNEK.
Javasolt, hogy amennyiben ilyen formán szeretnénk végrendelkezni, tanúztassuk le a végrendeletet a biztonság kedvéért.
Ha ugyanis a saját kézzel írt végrendeletet az örökhagyó halála után megtámadják, akkor csak grafológus szakértővel fogják tudni bizonyítani más, az örökhagyótól származó iratminták alapján, hogy a végrendeletet valóban az örökhagyó írta. Ha viszont a végrendeletet két tanú jelenlétében írja alá az örökhagyó, elég csak a két tanút megkérdezni arról, hogy valóban az örökhagyó írta-e a végrendeletet.
Más a helyzet, ha a végrendeletet az örökhagyó géppel írja vagy helyette más készíti el (akár géppel, akár kézzel). Ilyen esetben két tanú együttes jelenlétében kell a végrendeletet aláírni, vagy ha azt már az örökhagyó aláírta, az aláírást két tanú előtt, azok együttes jelenlétében a magáénak kell elismerni, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is – e minőségük feltüntetésével – aláírják.
Mindkét írásbeli végrendelet esetén, ha az irat több lapból áll, akkor az oldalakat sorszámozni kell és a nem saját kezűleg írt végrendelet esetén a végrendelet minden lapját alá kell írnia a végrendelkezőnek és a tanúknak is.
Ez legyen az otthon készített végrendeletben
Fontos, hogy a dokumentumban mind az örökhagyó, mind az örökös(ök) személye beazonosítható legyen, de ez nem jelenti azt, hogy bármelyikük összes adatát és igazolványainak számát tételesen fel kellene tüntetni. Ha egy örökös van, nem kell az összes vagyontárgyat felsorolni, de a nem nyilvánvaló - például egy raktárban elhelyezett festmény, állampapír - vagyonelemeket érdemes beleírni, hogy azt az örökös később tudja, mit kell keresni.
A HÁZILAG KÉSZÜLT VÉGRENDELETEK LEGNAGYOBB KOCKÁZATA, HOGY AZ A FIÓK MÉLYÉRE, VAGY EGY KÖNYV LAPJAI KÖZÉ KERÜL,
az örökösök, pedig azt sem tudják, hogy készült egyáltalán végrendelet.
Ezért érdemes beszélni róla, hogy írtunk végrendeletet, hogy az örökösök tudják, hogy keresniük kell. Annak tartalmáról ugyanakkor senkinek sem vagyunk kötelesek beszámolni.
Fontos, hogy a végrendeletet érdemes közjegyzői letétbe tenni, és a bejegyeztetni a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, így az biztosan előkerül majd a hagyatéki eljárásban, mert ez a közjegyzők ellenőrzik.