A meddőség átmeneti állapot, megoldható probléma

Mekkora gond itthon a meddőség? Hány párt érint?

Pont annyira probléma Magyarországon is, mint nemzetközi szinten. Minden hatodik férfi és nő érintett a meddőséggel, vagyis a lakosság 17 százalékának valamilyen segítségre van szüksége ahhoz, hogy gyermeke születhessen. És sajnos azt kell mondjam, az elmúlt 10 évben romlottak az adatok, nőtt meddőséggel érintettek száma. Többek között az is csökkenti a nemzőképességet, hogy később vállalnak gyermeket a párok, valamint a környezeti hatások is befolyásolhatják ezt. A jólét, hogy mit eszünk, iszunk, az ülőmunka, vagy az edukáció hiánya is vezethetnek ezekhez a számokhoz. Így már népbetegségnek is tekinthető a meddőség.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

A párok hány százalékának sikerül, vagyis születik meg a vágyott gyermek?

A meddőség egy átmeneti állapot, ez nem egy stigma, ez egy diagnózis, megoldható probléma. A meddő párok 30 százalékának van szüksége például lombikkezelésre, ez a legeredményesebb eljárás. A többi párnál pedig olyan zavarok lehetnek, mint túlsúly, anyagcserezavar, hormonális problémák amit, ha rendeznek, akkor sikeresen megfoganhat a gyermek. Alapvetően a várandósság esélyét az életkor határozza meg. 35 év alatti nőknél egy IVF-kezelésnél (lombikkezelés), a várandósság esélye egy beültetés alkalmával 35-40 százalék. Statisztikai adatok szerint mindig picit nagyobb az esélye annak, hogy egy beültetés nem lesz sikeres, mint az, hogy sikeres lesz. Több beültetés kell ahhoz, hogy gyermek szülessen belőle. 35 év alatt három-négy beültetésből a várandósság esélye már 80 százalék. Ugyanakkor az is növelhetné az eredményességet, ha a modern molekuláris eljárások segítségével az életképes embriók szelektálhatók lennének, de ez még egy rendezendő bioetikai kérdés.

Szerintem ebben a kérdésben a bioetikai bizottság álláspontja jelenleg meglehetősen konzervatív, ezért a jogszabályi változtatására tettünk is javaslatot, mert emiatt is sok pár megy külföldi meddőségi klinikákra.

Hiszen, ha kiválaszthatják a párok genetikailag életképes embriót, akkor az embrió beültetésével a várandósság esélye 65 százalék felett van, szemben a 35-40 százalékkal.

A napokban történt változás az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) élén. Ez a HRI tevékenységét érinti?

Nem. A HRI 2022 februárjától létezik, egy strukturált anyag készült el, amit tavaly decemberben részben a kormány már jóváhagyott. De még sok bioetikai kérdést nem tisztáztunk, itt gondolok az imént említett életképes embrió szelektálásra és a petesejt donációra is, ami alapvetően hozzátartozik ahhoz, hogy növeljük az eredményességet, a megszületett gyerekek számát.

Vesztergom Dóra
Kép: economx, Hartl Nagy Tamás

Mennyibe kerül egy lombikbébi?

Nem olcsó eljárás az IVF-kezelés, másfél millió forinttól indul, de ebben nincsenek benne a szülészeti költségek. És általában az első lombikkezelés az esetek többségében nem eredményes. De mindenképpen jó befektetés egy gyermek, mert egyrészt segítséget nyújt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) a gyermekre vágyó pároknak, és ez gazdaságilag megtérül. Miután megszületett bölcsődébe, iskolába jár a gyermek, akkor van egy negatív, veszteséges szakasz, de ha munkavállaló lesz, akkor 45-50 millió forint bevételt hozhat az állam számára, ha a gazdasági oldalról közelítjük meg.

Hogyan néz ki most a meddőségi ellátórendszer?

A 13 meddőségi klinika mellett, most nyolc szakambulancia van, a tervünk az az, hogy a következő három évben minden vármegyében legyen egy szakambulancia, és újabb meddőségi klinikákat is szeretnénk majd nyitni. Az eljárások finanszírozását is átalakítottuk, novemberben lépett életbe a jogszabály. A korábbiakhoz képest az új rendszer további kétmilliárd forint pluszba kerül például az egészségbiztosító.

Amikor államosították a rendszert, akkor a meddő párok ellátásához szükséges humánerőforrást, orvosokat, szakdolgozókat, hogy tudták megtartani?

Teljes egészében átvette az állam a struktúrát, a dolgozók ugyanazt a fizetést kapják mint, amikor nem állami fenntartású volt a meddőségi centrum, sőt még egy béremelés is volt, ha jól tudom. Nem veszítettünk dolgozókat, de nem is bővelkedünk orvosokban és szakdolgozókban sem.

Van várólista meddőségi kezeléseknél?

Alapvetően időpontot kell kérni a pároknak, jelenleg 3 hónap a várakozási idő, ami azt gondolom nem számít túl hosszúnak. A meddőség nem egyik pillanatról a másikra alakul ki, ez egy krónikus kezelés, itt nem azonnali problémamegoldás történik. Ugyanakkor környező országokhoz képest kicsi a meddőségi ellátórendszerünk, például Csehországban negyvennél is több lombikcentrum van a hazai tizenhárommal szemben. Persze ott a liberálisabb szabályozás miatt van egy egészségturizmus is. El kell ismerni, pici a magyar ellátórendszer, az intézetek a maximumon dolgoznak, de a szakambulanciák létrejöttével nő a kapacitás is.

Európában melyik a mintaország ön szerint a meddőségi ellátások tekintetében?

Spanyolország és Belgium, utóbbiban sokat dolgoztam.

Ezek az országok miben mások, mint Magyarország?

A bioetikai kérdések liberálisabbak. A spanyoloknál a kezelések 40 százaléka petesejt donációval történik. A magyar meddő párok korszerű ellátásához is szükség van egy hozzáférhető, működőképes donációs rendszerre, melynek demográfiai jelentőséggel bír.

A magyar jogszabályok és szakmai irányelvek alapján az ivarsejtek adományozására hazánkban is van lehetőség, a gyakorlatban azonban nem biztosított az ezekhez való hozzáférés, mivel Magyarországon a törvényileg rögzített ivarsejt adományozásért járó ellentételezés tilos.

Ezzel szemben, a külföldről történő ivarsejt behozatal során a hazánkba került petesejtek felhasználása nem jogszabályellenes, mivel nincs olyan tiltó rendelkezés, mely az Európai Unión belül levett, és tárolt ivarsejtek (legyen az férfi, vagy női) felhasználhatóságát megtiltaná. Az tény, hogy 40 év felett a várandósság esélye saját petesejttel alacsony, 42 év felett pedig szinte esélytelen, száz nőből egynél sikeres a lombikkezelés. Ha egy 30 éves nő petesejtjével történik a beavatkozás, akkor pedig újra 50-60 százalékra nőre a várandósság esélye.

Mikor lehet változás az ivarsejt donáció törvényi szabályozásának tekintetében?

Minden jogszabály adott ahhoz, hogy európai uniós ivarsejt bankból lehessen petesejtet behozni, csak ezért a páciensnek fizetni kell. Ehhez az szükséges, hogy a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) jóváhagyja az igazoltan magas minőségű és kiváló eredményességgel működő külföldi ivarsejt bankok és az itthoni intézetek együttműködését, és az ivarsejtek behozatalát.

Korábban javaslatot tettünk egy országos ivarsejt- és embriódonációs rendszer kialakítására, hazai gyűjtéssel. Átmenetileg azonban, amíg nem épül ki a rendszer, mely évekbe telhet, véleményem szerint ki kell használni a jogi lehetőségeket, és a külföldi ivarsejtbankokra kell hagyatkoznunk.

Az ivarsejtek külföldről történő behozatala megteremthetné a lehetőséget a családalapításra, a várandósság megélésére azoknak a pároknak is, akiknek erre saját ivarsejttel nem lenne lehetősége.

Korábban többször is azt mondta, hogy a Humánreprodukciós Igazgatóság az egészségügyi kormányzat pilot projektje. Miért?

Igen, azért gondolom ezt, mert a világon nincs még egy olyan ország, ahol állami tulajdonba került egy ilyen típusú ellátás. A hazai támogatási rendszer ugyanakkor rendkívüli mértékű, öt ciklust, és az abból létrejövő összes embrió – egy ciklus 1,5- 2 millió forint – beültetését támogatja az egészségbiztosító. Európában sehol sincs hasonló rendszer, egy ilyen finanszírozásról Anglia például csak álmodik.

Azt mondta egy konferencián, hogy dupla annyi páciens került be a rendszerbe, mint 2016-ban, ugyanakkor csökkent az eredményesség. Ennek mi lehet a hátterében?

Alapvetően több gyermek született meg, 2023-ban összesen 2150 baba, 2022-ben 1865, 2016-ban pedig 1190 lombikbébi látta meg a napvilágot. Csak amíg 2016-ban 5701 volt a betegszám, 2022-ben tízezer feletti. Nagy szükség van strukturális változásra, a meddőség az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint egy betegség. A párok pedig úgy keresik fel a centrumokat, hogy ők egészségesek, csak mégsem jön össze a vágyott gyermek.

Ez egy nagyon vékony jég, mentális oldalról is meg kell fogni a kezelést.

Mert azt látjuk, hogy a második sikertelen beavatkozás után a párok fele feladja. Ezért fontos az edukáció, fogni kell a páciensek kezét, ebben például a csehek sokkal jobbak. Nálunk az is jellemző, hogy intézetet is váltanak két sikertelen lombik után a párok, amire persze most is van lehetőségük.

Azt mondta most, hogy 2150 lombikbaba látta meg a napvilágot, de korábban arról is beszélt, hogy 2028-ra akár 4800-5000 lombikos baba is születhet. Ez min fog múlni?

Azon, hogy most képesek vagyunk egy másféle látásmódra, a meddőségi ellátórendszert ki tudjuk emelni az egészségügyi ellátások sorából, mely figyelembe veszi a meddőségi nehézséggel küzdő párt, annak nemcsak fizikális, hanem mentális egészségét is. Az érintett párok attitűdjében nem szerepel betegségtudat, a szülővé válás a cél, nem pedig az egyéni egészség. A jelenlegi betegségközpontú állami egészségügyi ellátórendszertől nehezen elvárható a komplex, testi és mentális segítségnyújtás, a reproduktív edukáció, a termékenységtudatosságot növelő programok, illetve az asszisztált reprodukciós eljárások társadalmasítása, hatékony megismertetése.

A meddőséggel érintett párok ellátásához ugyanakkor megkülönböztetett figyelem szükséges, hogy biztonságban, támogatva és tájékoztatva érezzék magukat az ellátásuk során. A fentiek mellett fontos a bioetikai kérdések a petesejt donáció elérhetővé tétele is.

Ma már nagyon sok fiatal 30 évesen, hál’Istennek termékenység tudatos, ami egy támogatandó trend, egyre népszerűbb ez a preventív gondolkodás. A fiatal nőknek lehetőségük van 30-as éveikben a petesejtjeiket lefagyasztani, mely jogilag még Magyarországon nem lehetséges, de ez egy világtrend és sok fiatal magyar nő emiatt is külföldre megy. Bár a petesejtfagyasztás nem garancia a gyermek megszületésére, megteremti a lehetőségét annak, hogy anyává váljanak azok a nők is, akik később gondolják alkalmasnak magukat, valamint a körülményeiket ahhoz, hogy gyermeket vállaljanak, vagy később találnak partnert a családalapításhoz. Azt persze senki nem várja el, hogy ez közfinanszírozott legyen, de a lehetőséget meg kell teremteni Magyarországon is. Amennyiben az edukáció, illetve a felvilágosítás mellett a petesejtek lefagyasztásának lehetősége is biztosítva van, a nők úgy érezhetik, hogy kioktatás helyett valódi segítséget kapnak gyermekvállalási terveik megvalósításához.

A mesterséges intelligenciáról (MI), az adatokról szól a 2023-as év. Hogyan van jelen ez a meddőségi kezelésekben?

Az embriológiai laborokban már használjuk a MI-t, annak érdekében, hogy az életképesebb embriót válasszuk ki, hogy növeljük a kezelések eredményességét, de egyelőre még nem hozta meg a várva várt eredményt. Januártól pedig minden centrumnak és szakambulanciának adatot kell szolgáltatnia az asszisztált reprodukciós kezelésekről és ezeket összekötjük majd a szülészeti osztályok adataival, hogy lássuk, hogy mennyire eredményesek a beavatkozások. A veleszületett rendellenességeket és a koraszülöttek adatbázisát is figyeljük majd. Hamarosan kiderül, hogy demográfiailag milyen hatása van az asszisztált reprodukciós kezeléseknek, és az intézetek is tudnak ezekből az adatokból profitálni, tanulni.

Egy unortodox módszer is benne van az új meddőségi kezeléseket szabályozó törvényben. Ha valaki nem szolgáltat adatot, nem kap NEAK-finanszírozást.

Igen, elértük ezt, hiszen az adatszolgáltatás 2008 óta kötelező volt. És ez vonatkozott az állami meddőségi centrumokra és a korábbi magánkézben lévő intézetekre is. Ennek ellenére az adatszolgáltatás minimálisan valósult meg, ezért tettük bele a jogszabályba a szankcionálás lehetőségét is.