Az MBH Elemzési Centruma is hasonló várakozásokkal állt a Monetáris Tanács mai döntéséhez, mely során 50 bázisponttal, 7,25 százalékra csökkentették az alapkamatot. Emellett az MNB 50 bázisponttal 6,25 százalékra hozta le az O/N betéti kamatot, valamint 8,25 százalékra mérsékelte az O/N fedezett hitel kamatát.

Nincs meglepetés

Balog-Béki Márta szenior tőkepiaci elemző szerint a jegybank mai döntése az áprilisi 50 bázispontos vágással megegyező volt. Emlékeztetett, a kamatcsökkentést támogatta a még jegybanki toleranciasávon belül maradt inflációs adat, emellett a befektetők kockázatvállalási hajlandósága is kedvezőbben alakult, ami támogatta a forint árfolyamát is. Emellett a kamatvárakozások is mérséklődtek valamelyest: a határidős kamatláb-megállapodások a május elején jellemző 6,5 százalék körüli szintről 6,3 százalék környékére jöttek le, ami jelzi, hogy lehet mérsékelt tere a kamat további csökkentésére idén.

Az MNB kamatdöntése a vártnak megfelelő mértékű volt, így az nem jelentett meglepetést a piaci szereplők számára, az euró-forint árfolyam a kamatdöntés bejelentése után is 385,4 körül mozgott.

Még emelkedni fognak az árak

Virág Barnabás alelnök a döntést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy az infláció globálisan alacsony szintre került, de a szolgáltatások magas árdinamikája fékezi a dezinflációt a fejlett és a feltörekvő gazdaságokban is. A nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság javult, a piaci árazások alapján az EKB előbb kezdheti meg a monetáris lazítást, a Fedhez képest. A Fed és az EKB közötti várható divergencia óvatos monetáris politikát indokolnak a feltörekvő gazdaságokban. Az elmúlt egy hónapban a hazai hozamfelárak csökkentek, részben hazai tényezők nyomán (a gazdasági növekedés az első negyedévben a vártnál gyorsabban újraindult, a folyó fizetési mérleg javult, devizatartalékok historikusan magas szinten vannak).

Kép: Economx / Hartl Nagy Tamás

A hazai inflációs folyamatokról elmondta az alelnök, az áremelkedés üteme az év közepén átmenetileg emelkedik. A maginfláció csökkenése áprilisban is folytatódott, erőteljes az iparcikkek és feldolgozott élelmiszerek árcsökkenése, a piaci szolgáltatások inflációjának alakulását továbbra is kiemelten figyeli a Monetáris Tanács. A piaci szolgáltató szektor oldaláról látható visszatekintő árazásról ismét elmondta Virág Barnabás, hogy azt rossz, téves gyakorlatnak tartja, ami azonban néhány szektorra koncentrálódik.

A 3-4 százalékos inflációs környezetben kétszámjegyű emelést végrehajtó cégek rossz gyakorlata megnehezíti az infláció tartós letörését.

Az inflációs várakozások csökkentek, de ez elhúzódó folyamat, az inflációs várakozásokat az inflációs célon kell horgonyozni. Az első negyedévben folytatódott a magyar gazdaság kilábalása, a második negyedévben tovább gyorsulhat a növekedés, amiben meghatározó a munkaerőpiac helyzete. A reálbérek emelkedése támogatja a fogyasztást, az óvatosság oldódása is megindult.

A kamatpolitika alakítását óvatos és türelmes megközelítés jellemzi, a pénzügyi piaci stabilitás megőrzése kiemelt szempont a dezinfláció folytatását tekintve. Virág Barnabás elmondta, továbbra is adatvezérelten döntenek, az inflációs kilátásokat és a kockázati környezet változásait figyelembe véve; az előretekintő iránymutatás nem változott.

Az alelnök kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a mostani kilátások alapján a 6,75-7 százalékos célsávot elérhetőnek tartják júniusban, az év második felében a kamatcsökkentés további tere nagyon mérsékelt, a júniusi friss makrogazdasági prognózisok segíthetik a jövőbeli folyamatok pontosabb értékelését.

Jöhet még kamatvágás

Az Elemzési Centrum szakértője szerint a döntést követő sajtótájékoztató semleges hangvételűnek mondható, az áprilisban jelzett iránymutatás nem változott érdemben.

Úgy látjuk, hogy a jegybank még egy 50 bázispontos kamatcsökkentést léphet meg júniusban, majd az év második felében már csak minimális mértékben enyhítheti a kamatkondíciókat az MNB. Így év végére 6,25 százalékos alapkamattal számolunk. A következő hónapokban ismételten fokozatosan emelkedik az infláció éves mértéke, továbbá a geopolitikai feszültségek és a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága is körültekintő, óvatos monetáris politikát indokolnak. Emellett a Fed irányadó rátájával kapcsolatos piaci várakozások is behatárolják az MNB mozgásterét. A piacok két kamatvágást áraznak a tengerentúlon, de a Fedhez képest érdemi kamatfelárra lehet szükség Magyarországon

 - fogalmazott Balog-Béki Márta.

Véget ért a jó világ

A következő, júniusi kamatdöntő ülésen jelenik meg a friss makrogazdasági előrejelzés, akkor már jobban előre lehet jelezni az év második felében várható monetáris politikát. Virág Barnabás ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a második félévben a mozgástér korlátozott lesz, mely a Fed kamatvágási ciklusának késésével magyarázható. Arra a kérdésre, hogy júniusban milyen mértékű kamatvágás várható, úgy válaszolt, hogy továbbra is reális a korábban előrejelzett 6,75-7,00 százalékos kamatszint, ez 25 vagy 50 bázispontos vágást jelent - figyelmeztetett Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője.

A szakértő figyelmeztetett, áprilisban 3,7 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel ezelőtt, 

tavaly január óta elsőként emelkedett az inflációs mutató, ezzel véget ért a gyors dezinflációs folyamat Magyarországon.

Éves összevetésben az élelmiszerek ára 1 százalékkal, a szeszes italok, dohányáruké 3,8 százalékkal, a szolgáltatások ára 9,5 százalékkal emelkedett. A fogyasztási adatokkal korrigált háztartási energia ára 4,5 százalékkal, míg a tartós fogyasztási cikkek ára 1,7 százalékkal csökkent. A következő hónapokban a bázishatás miatt 4 százalék fölé emelkedhet az inflációs mutató, és nagy valószínűséggel az év végéig felette marad.