Egyelőre tart a "számháború", hogy a jelzálogalapú devizahitelesek mekkora hányada tud és akar majd élni a rögzített árfolyamon történő végtörlesztés lehetőségével. Megoszlanak a vélemények azzal kapcsolatban is, hogy a devizahitel-kiváltás mekkora arányban történik majd megtakarításból, illetve forinthitelből.

Az embereknek nem egy szimpla hiteldöntést kell hozniuk. Egyik oldalról vonzónak tűnhet ugyanis, hogy egy csapásra megszabadulhatnak az árfolyamkockázattól, a devizahitel összes nyűgétől-bajától, a másik oldalról ugyanakkor látják azt is, hogy mind a megtakarításból, mint a forinthitellel történő kiváltásnak megvan a maga hátránya. Előbbi esetben a devizahitel végtörlesztése a pénzügyi vagyon terhére történik, annak összes negatív következményével, utóbbi esetben pedig az adós "befagyasztja" a törlesztő részletét, amely így - a nemzetközi válsághangulat enyhülésével - nem fog tudni visszatérni korábbi szintjére, vagy annak közelébe. Arról nem beszélve, hogy a törlesztő részlet nagysága várhatóan nem lesz jelentősen kisebb az addigi devizahitelénél.

Kovács Zsolt, az ING Biztosító elnök-vezérigazgatója szerint különösen a hosszú távú megtakarítások "feláldozása" járna negatív következményekkel. "Egy hosszú évek gondos takarékoskodásával felhalmozott, a jövő biztonságát jelentő pénzügyi megtakarítás 'bedarálása' szolgálhat pillanatnyi érdekeket, ám hosszú távon az egzisztenciális biztonság, a családi jólét, a nyugodt nyugdíjas évek ellen hat" - húzza alá Kovács.

A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a végtörlesztéssel biztosan élni kívánók közel fele saját megtakarításból tervezi kiegyenlíteni tartozását. Közülük 27 százalék a folyószámláján, vagy lekötött forintbetétekben lévő megtakarítását használná fel, további 27 százalék a tartós befektetési számláját törné fel, esetleg lakástakarék-pénztárban felgyülemlett megtakarításához nyúlna, míg az ingatlaneladás lehetőségével 13 százalékuk számol.

Az ING Biztosító első embere szerint a végtörlesztés után - azok akik kiváltják devizahitelüket - a korábbinál nagyobb hajlandósággal, illetve képességgel fognak rendszeres, hosszú távú megtakarításokat képezni. "Az árfolyam-ingadozások kiiktatódásával a családi költségvetések kiszámíthatóbbá válnak, ez pedig a rendszeres megtakarítást igénylő, hosszú távra szóló konstrukciók - amilyen egy befektetési célú életbiztosítás - irányába tolhatja az embereket" - húzza alá Kovács Zsolt.  Más kérdés, hogy az előző megtakarítások felélése után még hosszú időnek kell eltelnie, mire a család a korábbi védelmi szintekre jut.