A felek még elháborúzgattak volna jó ideig, csak nem nagyon volt már, aki ezt finanszírozza. A libanoni gazdaság gyakorlatilag összeomlott, de Izarelnek is rettenetes összegekbe került háború. A civil lakosságnak van két hónapja, hogy fellélegezzen, nagy kérdés, hogy mi lesz utána, és persze mi lesz Benjamin Netanjahuval.
Szerző(k): Hegedűs SzabolcsHelyi idő szerint szerdán reggel négy órakor hatályba lépett a tűzszünet Izrael és a libanoni Hezbollah síita milícia között, miután mindkét fél elfogadta az Egyesült Államok és a Franciaország közvetítésével létrejött megállapodást. Szijjártó Péter is üdvözölte az egyezséget.
Szerző(k): G. É.Franciaországban nem megy épp zökkenőmentesen a 2025-ös költségvetési terv elfogadtatása, a frisen beiktatott kormányfő, Michel Barnier akár bele is bukhat a folyamatba. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi minisztere, Yoav Gallant ellen elfogatóparancsot adott ki a Nemzetközi Büntetőbíróság. Moszkva pedig jelezte, ők is hozzányúlnak a befagyasztott külföldi vagyonhoz. Ezek voltak a hét legfontosabb külpolitikai és külgazdasági eseményei.
Szerző(k): Csernik-Varga Adrienn„A harcok menete most egyértelműen arra mutat, hogy minél tovább tart a háború, annál nehezebb helyzetbe kerülhet Ukrajna” – hangsúlyozta az Economxnak Csiki Varga Tamás, az NKE John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa a háború 1000. napjának alkalmából.
Szerző(k): Vígh GáborMár az amerikai elnökválasztás másnapján megjelentek az első kiszivárogtatások, spekulációk arról, hogy az elnöki székbe visszatérő Donald Trump hogyan zárná majd le az orosz–ukrán háborút. A rendezés lehetséges feltételeiről kérdeztük Csiki Varga Tamást, az NKE John Lukacs Intézetének munkatársát.
Szerző(k): Vígh Gábor