A GKI felülvizsgálta növekedési előrejelzését: 2022-re a korábbi 2,5-3 százalékról 3,5-4 százalékra emelte, 2023-ra 3,5-4 százalékról 2,5-3 százalék közöttire csökkentette GDP-prognózisát. A módosítás az első negyedévi vártnál gyorsabb növekedés és a korábban gondoltnál erőteljesebb megszorítás és infláció, a romló világpolitikai helyzet, az EU-val kialakult feszült kapcsolat következménye.
Szerző(k): Tér DiánaA GKI konjunktúraindexe május után júniusban is 5 ponttal, 15 havi mélypontjára csökkent. A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint júniusban az üzleti várakozások ismét bő 3, a fogyasztóiak viszont újra mintegy 10 ponttal estek az előző hónaphoz képest. Az emberek legutóbb a Covid-járvány kirobbanásakor voltak a mostaninál pesszimistábbak.
Szerző(k): K. Kiss GergelyAz elmúlt évek gyors keresetemelkedésének köszönhetően Magyarországon a bruttó és a nettó keresetek 2010-hez képest 2021-re egyaránt 2,2-szeresükre nőttek nominálisan,1 ami éves átlagban 7,3 százalékos növekedés. A rendkívül dinamikus emelkedés kedvező a dolgozók szempontjából, de kihívás a munkáltatók számára: hogyan tudják kigazdálkodni a növekvő terheket itthon és a kelet-európai “kistigris” Romániában?
Szerző(k): Molnár CsabaAz extraprofitadó megdöbbenést keltett a magyar gazdasági élet szereplői között, sokak szerint jelentős áremelkedéshez és egyes beruházások elhalasztásához vezet az új sarc.
Szerző(k): Tér DiánaA magyar kormány különadókkal foltozná be a büdzsét, a hivatkozás szerint egyes ágazatok az áremelkedések miatt jelentős többletnyereséget, extraprofitot érnek el. Ennek ellenére mégsem a nyereséget (profit, adózás előtti eredmény), hanem az adott ágazatok, cégek árbevételét adóztatja, ami nincs tekintettel a költségszerkezetre - állapította meg a GKI Gazdaságkutató Zrt.
Szerző(k): Domokos LászlóA GKI konjunktúraindexe az áprilisi 8 pontos javulás után májusban 5 ponttal csökkent. Ez nagyon jelentős hullámzás, ugyanakkor a májusi érték nagyjából megegyezik az egy évvel korábbival - adták hírül a GKI kutatói.
Szerző(k): Domokos LászlóSzámos olyan pszichológiai tényező létezik, ami megmagyarázza, miért magasabb az egyén által érzékelt infláció, mint a hivatalosan mért. A hivatalos statisztika ad pontos képet a teljes gazdaságot átlagosan jellemző árváltozásról, nem a szubjektív, egyénileg érzékelt infláció - mutatott rá a hivatal csütörtöki közleményében Quittner Péter, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) fogyasztói árak osztályvezetője a GKI-nak arra a szerdán közzétett kutatására válaszolva, miszerint a lakosság a dupláját érzékeli a hivatalosan kimutatott inflációnak.
Szerző(k): Szász PéterA hivatalos inflációs adat szerint a fogyasztói árak áprilisban 9,5 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Ehhez képest a GKI Zrt.-nek ezer háztartás körében végzett, reprezentatív felmérése szerint a lakosság 22 százalékos áremelkedést érzékelt. Igaz, ez utóbbi adat nem tényeken (árfelírás, kérdőív), hanem érzékelésen alapszik (melyeket erősen torzíthatnak a közelmúlt eseményei).
Szerző(k): Szepesi Anita2020-ban az egy főre jutó havi nettó átlagkereset hazánkban 210,6 ezer forint volt, ez 21 százalékkal alacsonyabb, mint a KSH által közölt, szűkebb körre vonatkozó adat (268,4 ezer forint) - számolt ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. a NAV adatait felhasználva.
Szerző(k): Domokos László
Csatlakozás
Keresés
Buksza blog
Videó
