A jövő évi költségvetésben 240 milliárd forintnyi tervezési hibát azonosított a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB), így éppen teljesülhet a 3 százalékos maastrichti-kritérium – mondta Romhányi Balázs, az intézet igazgatója. A KFIB elemzése szerint a kormány intézkedései hosszú távon nem serkentik a növekedést, a kabinet egyszeri hatásokkal operál. Ezek nélkül a tartós növekedés érdekében egy százalékos kiigazításra lenne szükség.
Szerző(k): Papp ZsoltFiskális kiigazítást, a különadók csökkentését, közmunka helyett az aktív munkaerő-piaci intézkedések finanszírozását is javasolja Magyarország számára Brüsszel új jelentésében, amelyben kemény kritikákat is megfogalmaz.
Szerző(k): Szabó ZsuzsannaAz ÁSZ számításai szerint 2010-2013 között 5297,7 milliárd forintnyi kiigazításról döntött a kormány, ráadásul a döntések sokszor kapkodóak voltak, azok nem illeszkedtek egy koherens költségvetési, pláne gazdaságpolitikába. A számvevőszék kifogásolta az adóemelések mikéntjét is: ugyanis mintegy 28 adóemelés esetén elmaradtak a hatástanulmányok.
Szerző(k): Papp ZsoltAz Európai Bizottság változatlanul úgy ítéli meg, hogy Magyarországnak további strukturális lépéseket kell tennie a túlzottdeficit-eljárás újraindításának biztos elkerülésének érdekében, de az uniós szakértők szerdán közzétett részletes elemzésükben azt is kiemelik, hogy a kormány júliusban elfogadott intézkedései csökkenthetik a kockázatokat.
Szerző(k): MTI-EcoBarack Obama bírálatának ténybeli alapját „nem találja” a magyar kormányfő.
Szerző(k): MTI, EconomxCsalóka a magyar gazdaság növekedése, azt a költségvetési lazítás és az uniós pénzek húzzák idén. A nagy koppanás 2016-ban jön a Költségvetési Felelősségi Intézet szerint. Idén az egyszeri hatások nélkül alig 0,4 százalék lenne a növekedés. Az igazán rossz hír az, hogy a költségvetésben hamarosan százmilliárdos kiigazításra lesz szükség.
Szerző(k): Papp ZsoltIdén márciusban is jelentős hiány várható az államháztartásban. Mivel az NGM várakozásai szerint az előző éveknek megfelelően alakul e hónapban a deficit, így az első negyedévben összejöhet az egész évre tervezett deficit kétharmada. Az előzetes adatokat csak április hatodika után (nyolcadikán) hozzák nyilvánosságra – bár ennek nincs különösebb jelentősége, hisz a hiány miatt magyar kormány még soha nem bukott meg.
Szerző(k): Papp ZsoltA bázishatás és a kormányzati intézkedések fűtik a gazdasági növekedést, ami a választásokig kitart, ám utána jön a kijózanodás és a kiigazítás – állatja a GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb prognózisa. Magyarországról a tőke és a munkaerő egyaránt távozóban van, a jogbiztonság hiánya taszítja a beruházókat.
Szerző(k): Economx