Vitázott a demokraták és a republikánusok elnökjelöltje, Donald Trump és Joe Biden az Egyesült Államokban. Az Európai Unió tagállamainak vezetői pedig Brüsszelben egyezkedtek azzal kapcsolatban, hogy kiket jelöljenek a kulcspozíciókra. A Moldova és az Ukrajna EU-s csatlakozásával kapcsolatos tárgyalások hivatalosan is megkezdődtek. Georgia kapcsán azonban visszakoztak a blokk döntéshozói. Ezek voltak a hét legfontosabb külpolitikai eseményei.
Szerző(k): Csernik-Varga AdriennMark Rutte október 1-től vezeti az észak-atlanti katonai szövetséget.
Szerző(k): Vermes ÁdámAz EU-csúcs előtt megállapodtak arról, ki kerül az Európai Bizottság és az Európai Tanács élére, valamint a külügyi biztos személyéről is megegyeztek.
Szerző(k): Zádori BenceA leköszönő holland miniszterelnök, Mark Rutte mellé a magyar kormány is beállt, annak reményében, hogy főtitkárként támogatja Magyarország kéréseit.
Szerző(k): Zádori BenceEl is dőlt, kit látna szívesen a NATO-főtitkáraként a magyar kormányfő.
Szerző(k): Zádori BenceA világ vezetői gyorsan elítélték Teherán akcióját Izraellel szemben, és önmérsékletre szólítottak fel a további eszkaláció elkerülése érdekében.
Szerző(k): Hercsel AdélKlaus Iohannis román államfő a bejelentéskor arról beszélt, hogy országa teljesítményére és saját tízéves államfői tevékenységének tapasztalataira alapozva pályázza meg a védelmi szövetség főtitkári tisztségét.
Szerző(k): Vermes ÁdámKanada, Olaszország, Németország, Franciaország, Dánia és Nagy-Britannia után Hollandia is kétoldalú védelmi megállapodást írt alá Kijevvel. A szerződés értelmében már idén 2 milliárd eurónyi holland katonai támogatás érkezik Ukrajnába.
Szerző(k): Gulyas ÁbelOlaf Scholz németkancellár akadályozta meg, hogy Ursula von der Leyenből NATO-főtitkár legyen. A döntés állítólag von der Leyen politikai háttere és Oroszországgal szemben képviselt álláspontja miatt született.
Szerző(k): Economx
Csatlakozás
Keresés
Buksza blog
Videó
