Nem sikerült még megegyezni a hároméves bérmegállapodásról, és valószínűleg erre csak jövő héten kerülhet sor. Mivel az illetékes minisztérium még nem nyilatkozott, nem ismert, hogy hajlandó lenne-e a kormányzat az adócsökkentésre.
Szerző(k): Sarkadi-Illyés CsabaA vállalkozások képtelenek a jelenlegi keretek között kitermelni a megemelt béreket. Ha nem kapnak állami segítséget, akkor akár meg is szűnhetnek. Az Economx úgy tudja, ez maradt az utolsó nagy nyitott kérdés a bérmegállapodás előtt. Jó hír, Gulyás Gergely már belengetett valami pozitívumot is.
Szerző(k): Sarkadi-Illyés CsabaBár a tegnapi sajtóhírek szerint már holnap megszülethet a hároméves bérmegállapodás, azonban a munkáltatók arra figyelmeztetnek, hogy nem szabad feszíteni a húrt, és lényegében arra kérik a kormányzatot, hogy csökkentsék az adóterheket. A VOSZ főtitkárát kérdeztük.
Szerző(k): Sarkadi-Illyés CsabaA legfontosabb kérdésekben már megállapodtak a felek – bár a részletekre szerdáig várni kell a portál szerint. A megállapodásnak az a célja, hogy a minimálbér 3-4 éven belül elérje az 1000 eurót.
Szerző(k): K. G.Több megkerülhetetlen gazdasági téma is terítékre kerülhet a Kormányinfón.
Szerző(k): T. E.Emelkedik az orosz minimálbér, a brit Munkáspárt pedig előállt kormányalakítása utáni első költségvetési tervével. Georgiában választási csalás gyanúja merült fel, de hatályba léptek a Kínából származó akkumulátoros elektromos járművekre kivetett uniós vámok is. Ezek voltak a hét legfontosabb külgazdasági és külpolitikai eseményei.
Szerző(k): Csernik-Varga AdriennGulyás Gergely a Kormányinfón arról beszélt, hogy a kormányülésen döntés született a munkáshitelről, valamint a vidéki otthonfelújításról is. A 400 ezer forintos minimálbért tudja megígérni jövőre a kormány.
Szerző(k): Vermes ÁdámJanuártól minimum 22 440 rubelre ( 87 ezer forintra) számíthatnak a legalacsonyabb bérért dolgozók.
Szerző(k): Kiffer AnnaAz Új Gazdasági Akcióterv nem hangulatjavító intézkedés, hanem gazdasági szükségszerűség. Ugyanis, amíg a kkv-k a foglalkoztatottak 72 százalékát alkalmazzák, addig a GDP 55 százalékát teszik csak ki, és a magyar munkavállalók egyharmada szerény jövedelemből él. Magyarországon az egy főre jutó GDP előállító képesség az EU átlag 76,1 százaléka, Csehországé már 92,4 százalék, ugyanis a cseheknél a belföldi hozzáadott érték aránya az exportban 62,3 százalék, nálunk csak 54,1 százalék. A közgazdászprofesszor megmutatta, honnan igazán szép feladat nyerni.
Szerző(k): Sarkadi-Illyés Csaba