Kamatdöntések, friss hazai kereseti és költségvetési adatok, valamint Eurostat információk határozzák meg az előttünk álló hét gazdasági trendjeit. Ha minden jól alakul, egyes szakértők a 400 alatti euró-forint árfolyamot sem tartják kizártnak.
Szerző(k): G. É.A kínai vezetés a fiskális ösztönzők mellett várhatóan masszív monetáris lazításba kezd jövőre, hogy életet leheljen lassuló gazdaságába. Ehhez az eszközhöz 14 éve nem nyúlt a kínai vezetés, most azonban fel kell készülniük Trump elnökségére.
Szerző(k): Lovas-Romváry AndrásVarga Mihály pénzügyminisztert jelölte meg leendő jegybankelnöknek Orbán Viktor miniszterelnök a péntek reggeli rádióinterjújában.
Szerző(k): EconomxVáratlanul kedvező lett a novemberi német inflációs adat. Ez tovább növelheti az esélyét annak, hogy az EKB akár a vártnál drasztikusabban is faraghat a kamatokon, ami lendületet adhat az eurózóna gazdaságának. Nagy kockázatot jelentenek viszont a Trump által belengetett vámok
Szerző(k): EconomxA Magyar Nemzeti Bank szerdán változatlanul hagyta a 6,5 százalékos alapkamatot, a döntést háttérbeszélgetés keretében Virág Barnabás alelnök indokolta.
Szerző(k): Fellegi TamásA Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa nem változtatott keddi ülésén az alapkamaton.
Szerző(k): K. G.Amíg a lakosságnál devizahitelek vannak, addig nem lehet az árfolyam alakítását gazdaságpolitikai célokra használni, illetve nem lehet azt gondolni, hogy ez egy monetáris politikai csatorna – mondta az Economxnak Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter szerint 40 év kimaradt a gazdaságunkból, ami miatt gyors privatizáció kezdődött a rendszerváltáskor.
Szerző(k): H. B.Az idei gyengélkedést követően a magyar gazdaság 3 százalék feletti ütemben bővülhet 2025-ben, a növekedés motorja pedig a lakossági fogyasztás lehet a CIB Bank szakértői szerint. Legfrissebb makrogazdasági elemzésükben rontottak a növekedési kilátásokon: véleményük szerint 2024 egészére már csak egy százalék alatti GDP-bővülésre lehet számítani.
Szerző(k): Károly GáborNem folytatta az alapkamat csökkentését az MNB, a szeptemberben 25 bázisponttal vágott 6,5 százalékon marad a mutató. A döntés az elemzői várakozásoknak és a jegybank előzetes kommunikációjának megfelelően alakult. Kandrács Csaba jegybanki alelnök elmondta: több negatív irányú elmozdulás történt az elmúlt időszakban, emiatt erősödtek a felfelé mutató inflációs kockázatok.
Szerző(k): Horváth Balázs