Sokkal kevesebb magyar akar külföldön dolgozni, mint négy éve. A 20 év alatti magyarok 66 százaléka ugyanakkor hajlandó lenne külföldön munkát vállalni - derül ki egy friss felmérésből.
Szerző(k): Domokos ErikaEredetileg a hektikusan változó munkaerőigény kiszolgálására találták ki az alkalmai munkaerő-kölcsönzés lehetőségét, ám sok cég rendszert csinált belőle, amivel - átverve a munkavállalókat - csökkentheti a bérköltségeit.
Szerző(k): Komócsin SándorInspiráló, stratégiai gondolkodású, erős szakmai készségekkel rendelkező, 36-50 év közötti - ilyen vezetővel dolgoznának legszívesebben a még felsőfokú tanulmányaikat végző, illetve frissen diplomázott magyar diákok a Deloitte felmérése szerint.
Szerző(k): Domokos LászlóA magyar fiatalok harmada komolyan aggódik a pályakezdés nehézségei miatt, negyedük pedig bizonytalan abban, hogy talál-e a személyiségéhez illő, jól fizető első munkahelyet. Külföldi társaik kicsit nyugodtabbak, de az elhelyezkedéshez szükséges időtől ők is félnek - derül ki a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) legfrissebb kutatásából.
Szerző(k): Szabó DánielEgy kérdés, amelyről szinte mindenkinek van véleménye.
Szerző(k): Dzindzisz SztefanA munkaadók szerint a cég hírneve, míg a diákok szerint a versenyképes fizetés a legfontosabb tényező az ideális munkahely kiválasztásakor - idézi a Világgazdaság cikkében megjelent kutatást az MTI.
Szerző(k): Szepesi AnitaA vidéki fiatalokhoz az építész, divattervező vagy fotóművész szakmák, míg a budapestiekhez az ügyvéd, orvos, fizikus munkakörök, azaz inkább a tudomány és technika világa áll közel – derül ki a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) pályaorientációs kutatásából.
Szerző(k): EconomxNem lett büfészak a Közgáz: egyre inkább felértékelődik a gazdasági képzettség a mostani munkaerőhiány sújtotta helyzetben, sőt nemzetközi érdeklődés tapasztalható a számokhoz és a menedzsmenthez valamelyest értő magyar fiatalok iránt. A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) KarrierExpóján jártunk.
Szerző(k): K. Kiss Gergely