A baloldali Népfront és a francia elnök pártjának alkalmi együttműködése ugyan kiütötte a kormányzás lehetőségét a szélsőjobb kezéből, de a kormányalakításhoz szükséges többség még nem látszik. Fejérdy Gergely, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) vezető kutatója szerint a mostani választás már inkább a Macron utáni korszakról szólt.
Szerző(k): Horváth TiborA Fidesz és Orbán Viktor kormányfő elégedett lehet a Patrióták Európáért frakció létrejöttével. Annak ellenére azonban, hogy a tömörülés az Európai Parlament harmadik legnagyobb pártcsaládja, nem várható, hogy a döntéshozatali folyamatba is érdemben bele tudjanak szólni. Az Economxnak nyilatkozó Berkes Rudolf szerint a frakció lényegében csak a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia (ID) újracsomagolása, az oroszbarát irányultság azonban marad a régi.
Szerző(k): Csernik-Varga AdriennA francia választások első fordulóját követően már csak egy kérdés maradt: megszerzi-e a radikális Nemzeti Tömörülés az abszolút többséget a Nemzetgyűlésben. A második forduló előtti visszalépéseket követően készített közvélemény-kutatások azt mutatják, a győzelem ezúttal is a zsebükben lehet, ám abszolút többség nélkül. Erről a végső döntést ma hozzák meg a franciák.
Szerző(k): Csernik-Varga AdriennA francia előrehozott választások első fordulóján magabiztos győzelmet aratott a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (RN). Ez azonban nem jelent semmiféle garanciát arra, hogy a vasárnap esedékes második fordulót követően kormányt is alakíthatnak. Kérdés az, hogy egyáltalán megkapják-e az abszolút többséghez szükséges támogatottságot. De az is, hogy ellenkező esetben maguk mellé tudnak-e állítani megfelelő számú képviselőt a jobboldalról. Ha a válasz mindkét kérdésre nem, szakértői kormány állhat fel.
Szerző(k): Csernik-Varga AdriennA szélsőjobboldali, populista portugál párt bejelentette, hogy belépne a patrióta szövetségbe, a német AfD pedig fontolgatja a lehetőséget.
Szerző(k): B. L.Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter szerint új dimenziót ér el a kémkedés és a kibertámadások kockázata Németországban.
Szerző(k): Gulyás ÁbelA szlovák parlament elé került „lex merényletet”. Emmanuel Macron azt ígérte: választások ide vagy oda, ő biztos nem mond le. Az Európai Bizottság ideiglenes vámot vet ki a kínai elektromos járművek behozatalára. Ezek voltak a hét legfontosabb külgazdasági és külpolitikai eseményei.
Szerző(k): Csernik-Varga AdriennNem okozott földcsuszamlást a szélsőjobboldal az EP-választáson, bár egy általános jobbra tolódás – a várakozásoknak megfelelően – történt. Az igazán radikális, szélsőjobboldali erők azonban még mindig csak töredékét teszik ki az Európai Parlamentnek a következő ciklusban is. Bár a nemzeti választások még idézhetnek elő uniós szintű nehézségeket is, de az Economxnak nyilatkozó szakértő szerint ahhoz például kétség sem fér, hogy Ukrajna a továbbiakban is számíthat az Európai Unió támogatására. Ezt vetíti előre többek között az is, hogy Emmanuel Macron pártja kikaphatott ugyan az EP-választáson a szélsőjobboldaltól, és megtörténhet ez a közelgő parlamenti választáson is, külpolitikai kérdésekben azonban Franciaországban mindettől függetlenül az elnök dönt.
Szerző(k): Csernik-Varga Adrienn