Az S&P Global Ratings nemzetközi hitelminősítő péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy az eddigi "BBB plusz"-ról egy fokozattal "A mínusz"-ra javította a hosszú futamú horvát szuverén besorolást, míg Ukrajna szelektív csődhelyzetét megerősítették.
Szerző(k): EconomxFacebook-oldalán a pénzügyminiszter azt írta, a nyugdíjak emelésének mértéke az éves várható inflációval megegyezően 3,2 százalék körül alakulhat.
Szerző(k): L. K.Napokon belül újabb devizakötvényt bocsát ki Magyarország, ezúttal japán befektetőknek.
Szerző(k): Sárosi ViktorEmmanuel Macron francia elnök továbbra sem talált megoldást a politikai patthelyzetre, továbbra sem állt fel az új kormány. Donald Trump amerikai elnökjelölt ellen új vádakat emeltek, az orosz Telegram-vezér Pavel Durov tevékenységével kapcsolatban pedig a francia hatóságok vizsgálódnak. Ezek voltak a hét legfontosabb külgazdasági és külpolitikai eseményei.
Szerző(k): Csernik-Varga AdriennMájusban 52,6 százalékra nőtt Románia GDP-arányos államadóssága – közölte a bukaresti pénzügyminisztérium. Májusban a kormány adósságállománya 840,798 milliárd lejre nőtt.
Szerző(k): Horváth TiborA nemzetgazdasági miniszter szerint nincs finanszírozási nehézség, az extraprofitadókat azonban a tervezettnél később vezetik ki. Bejelentette: tervben van egy új kkv fejlesztési államtitkárság, és egy új beruházást támogató rendszer létrehozása.
Szerző(k): T. E.Emmanuel Macron francia államfő stratégiája a kormányfői megbízással kapcsolatban eddig alapvetően az időhúzás volt, szeptember közepére azonban már a 2025-ös költségvetésről kell tárgyalnia az új kabinetnek. Ennek hatására valamelyest felpöröghetnek az események a következő napokban és hetekben. A leendő francia miniszterelnök nevét akár már kedden is közzétehetik.
Szerző(k): Csernik-Varga AdriennMost jött el az ideje, hogy a jegybankok világszerte visszavonják az eszközvásárlási programok során kiszórt fedezetlen pénzt. Kérdés, hogy mi lesz ennek a hatása, sőt, egyáltalán megvan-e még a pénz, vagy az infláció elégette.
Szerző(k): Fellegi TamásA 400 milliárd forintos adóemeléssel megtámogatott idei költségvetés hiányát a GDP 4,5 százalékára tervezte a kormány. Időközben azonban kiderült, aligha nő a gazdaság a tervezett mértékben - erre erősített rá szerdán a pénzügyminiszter is. A kérdés az, hogy alacsonyabb nominális GDP mellett is tartható a deficit - elemzők megosztottak a kérdésben.
Szerző(k): Sárosi Viktor