Minden eddigi csúcsot megdöntve összesen több mint 1400 milliárd forinttal nőtt a 100 leggazdagabb magyar vagyona az elmúlt évben. Az idén immár 23. alkalommal megjelenő, A 100 leggazdagabb magyar című kiadvány szerint az összvagyon átlépte a 9000 milliárdot – egészen pontosan 9063,9 milliárd forintra emelkedett.
A közlemény szerint a gyarapodásban az első tíz helyen állók viszik a prímet.
Közülük is kiemelkedik Mészáros Lőrinc, aki a 2024-es összesítés szerint 990 milliárdos vagyonnal rendelkezik – ez 50 százalékkal nagyobb, mint tavaly, amikor 660 milliárd forintos becsült összeg jelent meg a neve mellett.
Magyarország leggazdagabb emberét idén is Csányi Sándor követi a listán, az OTP-vezér becsült vagyona 700 milliárdra nőtt az egy évvel korábbi 610 milliárdról, ami 90 milliárd forintos gyarapodást jelent.
Megőrizte harmadik helyét Felcsuti Zsolt, bár az MPF Holding többségi tulajdonosának vagyona szerényebb mértékben emelkedett: 460 milliárd forintról 486 milliárdra. Egy helyet előrelépett Veres Tibor, aki 422 milliárdos vagyonnal a negyedik leggazdagabb magyarnak számít. Az ötödik helyre Gattyán György került 398 milliárd forinttal.
Az élcsoportban idén sem volt jelentős átrendeződés, Gattyán Györgyöt Szíjj László (300 milliárd), Jellinek Dániel (295 milliárd) és Széles Gábor (238 milliárd) követi. A kilencedik helyre jött fel Garancsi István (172 milliárd), akit tavaly tizenkettediknek rangsoroltak. Az első tízet Kasza Lajos (163 milliárd) zárja.
A leggazdagabb száz közé idén 17,2 milliárd forintos vagyonnal lehetett bekerülni, tavaly ez még csak 14,5 milliárd volt.
Öt új szereplőt találni a listán: az agráriumban tevékenykedő Vidmann Lászlót a 61. helyen, az orvosi műszergyártó Molnár Bélát a 65. helyen, a turizmusban érdekelt Szepesi Richárdot a 85. helyen, az ingatlanfejlesztésben aktív Dobos Mátét a 94. helyen, az építőiparban működő Derczó Istvánt pedig a 98. helyen.
A tavalyi kiadáshoz hasonlóan idén is két hölgyet találni a leggazdagabbak között: Schmidt Mária 99 milliárdos vagyonával a 21. helyre jött fel, Hermann Kamilla pedig a 41. pozíciót tudhatja magáénak 59 milliárdos vagyonnal.
Az idei kiadvány különlegessége egy összesített lista, amely a kezdetektől, 2002-től 2024-ig tartalmaz mindenkit, aki valaha bekerült a százak közé. A több mint 270 nevet és a hozzájuk kapcsolódó egykori vagy jelenlegi vagyonokat felölelő táblázat első ízben jelenik meg.
Minden évben nagy figyelem övezi a befolyás-barométer összeállítást, amellyel a leggazdagabbak mellett a legbefolyásosabb honfitársainkat is számba veszik. A munkát idén is két tekintélyes vagyon- és cégelemzéssel foglalkozó vállalkozás segítette.
A hangsúlyozottan nem objektív rangsort – amely tizenegy politikai elemző szavazatain alapszik – évek óta Orbán Viktor miniszterelnök vezeti, őt sorrendben Csányi Sándor, Rogán Antal és Szijjártó Péter követi.
Mészáros Lőrinc egy helyet hátrébb csúszva ezúttal az ötödik legbefolyásosabb személyiség. A hatodik helyen Hernádi Zsoltot, a hetediken pedig Nagy Márton gazdasági minisztert találni. Nagy visszatérő nyolcadikként Lázár János, aki hat helyet javított 2023-as pozícióján.
Az ellenzéki politikusok közül idén mindössze hárman fértek fel a legbefolyásosabb személyek listájára: Karácsony Gergely a 32. helyen áll, megelőzve a 35. Gyurcsány Ferencet és a 43. Dobrev Klárát. Magyar Pétert még nem vették számba a legbefolyásosabb magyarok között.
A magyarok egy százaléka birtokolja a teljes lakossági vagyon harmadát
Évtizedünk végére csak Magyarországon akár 10 dollármilliárdos is lehet majd a Blochamps Capital friss kutatásának prognózisa szerint. A gazdagoknál felgyorsult vagyonkoncentráció miatt idén több privátbanki szolgáltató is jelentős mértékben megemeli elitklubjába a belépési limitet.Macronomx Meetup – Növekedés és Egyensúly
2024. május 30-án rendezi meg az IndaMedia és az Economx a MÜPA-ban a Macronomx Meetup – Növekedés és Egyensúly című szakmai konferenciát. Az eseményt Nagy Márton miniszter, a magyar gazdaság karmestere nyitja meg. A meetup fókuszában: vajon sikerül-e Magyarországnak kinőnie az egymást érő sorozatos válságokból úgy, hogy közben a költségvetési kiadásokat is féken tartsa? Miközben egyre gyakrabban a „polikrízis kora" szókapcsolattal illetik a 2020-as éveket, és Nyugat-Európa egyre több vezetője mond nemet a növekedésre, Magyarország nem tehet mást, mint előre menekül. A részletes programot és az előadóinkat itt találja, az eseményekre jegyeket itt tud vásárolni.