Idén az első háromnegyed évben 8709 új lakás épült, 19 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A KSH friss adatai azt mutatják, hogy az év első kilenc hónapjában az átadott lakások száma országszerte tovább csökkent az előző év azonos időszakához képest.

Az adatok láttán nem véletlen, hogy a Kormány nemrégiben bejelentett akciótervében prioritást kapott a lakásszektor és a lakhatási kérdések. A nemzetgazdasági miniszter évi 25 ezer lakás építését jelölte meg célként.

Kapcsolódó

Fontos ösztönző a lakásépítéshez az 5%-os lakásáfa meghosszabbítása a 2026. december 31-ig építési engedéllyel rendelkező, 150 négyzetméternél kisebb új építésű lakásokra és a 300 négyzetméternél kisebb családi házakra. Az idén bevezetett csok plusz és a kibővített falusi csok segítséget jelent mind a kistelepüléseken, mind a városokban a gyermeket nevelő, vállaló családok számára. A nyugdíjpénztári megtakarítások, valamint a SZÉP Kártyára érkező juttatások egy része januártól egy éves időtartamra lakáscélra is felhasználhatóvá válnak.

A júliusban elindított új otthonfelújítási programot várhatóan kiterjesztik és egyszerűsítik az igénylését, hogy minél többen élhessenek a lehetőséggel. Emellett bejelentették a korábbi 3+3 milliós otthonfelújítási program újraindítását. az 5000 fősnél kisebb településen élő családok számára. Ezek a lehetőségek mindenképpen hozzájárulnak majd a rendkívül rossz energetikai állapotú hazai lakásállomány korszerűsítéséhez, valamint az építőipari kapacitások kihasználásához is.

Az akciótervben szereplő fiataloknak szóló lakásprogram részletei még nem ismertek, de a nemzetgazdasági miniszter közölte, hogy egy, a jövő év elejétől induló tőkeprogram keretében 20-30 milliárd forinthoz juthatnának az ingatlanalapok, amit bérlakások és kollégiumok építésére kell fordítani.

Újabb javaslatok

A TLE azonban további intézkedéseket javasol, így szerintük egy állami/vállalkozói bérlakásépítési program intézményrendszerének kiépítését kellene megkezdeni. Ez olyan eszköz lehetne, amely alkalmas a lakásépítési hullámvölgy mérséklésére, a fiatal szakemberek, a fiatal családok itthon tartására, a népesedési célok támogatására is. Fontos, hogy ebben érvényesüljenek a fenntarthatósági és „zöld” építészeti szempontok, és jelenjen meg a családok gyermekvállalásának támogatása is.

Emellett a TLE szerint a jelenleginél jóval több forrás szükséges a teljes lakásállomány minőségi megújításához. Az ehhez szükséges pénzeszközök biztosítása miatt is javasolják a Kormányzatnak, vizsgálja meg, hogy rövid- és középtávon hogyan lehetne több európai uniós forrást irányítani a lakásépítési, lakásfelújítási szegmensbe.

Emellett ahhoz, hogy a lakásépítések száma nőni tudjon a következő években, szükséges az általános 5%-os újlakás-áfa és az adóvisszatérítési támogatás végleges meghosszabbítása, az otthonteremtési és otthonfelújítási támogatások, valamint egy, a zöldépítéseket finanszírozó kamattámogatott hitel folyamatos elérhetősége.

Meggyőződésük szerint hosszú távú tervezhetőséggel a bevezetett intézkedések több pozitív gazdasági és társadalmi hatással és haszonnal járnának. A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 15 évre szóló lakásprogram. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.

A hazai lakásállomány évi 1%-os megújításához szükséges évi 40 ezres lakásépítési cél mellett szükséges lenne évi 25 ezer lakásépítésben meghatározni a „lakásépítési minimumot”, amely alá a Kormány nem engedné az építési számokat.