Bár sikeres első félévet záret az Erste Bank, az év második felévre visszafogott várakozásokkal tekint az Erste Bank - mondta Jelasity Radovan, a bank elnök-vezérigazgatója.
Szép eredmények - sokáig utoljára?
A bank működési bevételei az első félévben 24 százalékkal haladták meg az egy évvel ezelőtti szintet, a működési költségek - döntően a béremelések miatt - 15 százalékkal emelkedtek.
Az Erste Bank működési eredménye meghaladta a 120 milliárd forintot, az adózás utáni eredmény 74,4 milliárd forint lett, ami 59 százalékos növekedést jelent.
A bank egyelőre számolja, hogy az extraprofit adó visszafelé történő módosítása kapcsán mi történik majd a II. félévben: vagy jelentősen emelkedni fog a befizetendő összeg (az Erste azzal számolt, hogy érvényesítheti majd az extraprofit-adó kedvezményt), vagy komoly mértékben növelni fogja állampapír-állományát.
Az év végi terveket ezek mellett befolyásolja a tranzakciós illeték emelkedése, és az devizaváltásra bevezetett extra illeték kérdése. Az elnök-vezérigazgató szerint a III. negyedév végére látszik majd az intézkedések valós hatása.
Nagyobb összeget vesznek fel az ügyfelek
Az első félévben az ügyfélhitelek állománynövekedése 3,5 százalékos volt. A vállalati új kihelyezés 19, a lakossági ugyanakkor 65 százalékkal nőtt. Harmati László vezérigazgató-helyettes szerint a lakáshitelek kihelyezése 25 milliárd forintról 67 milliárd foriontra ugrott. A 71 milliárdos állománynövekedést 50-50 százalékban hozta az új hitelek darabszámának emelkedése, míg a másik fele annak köszönhető, hogy növekedett az átlagos hitelösszeg. A szakember szerint ez utóbbi oka egyrészt az ingatlanárak emelkedése, másrészt az, hogy a bérek növekedése miatt egyre nő az ügyfelek terhelhetősége, azaz magasabb összeget tudnak felvenni a hitelfék szabályok alapján.
Az erős első félévnek köszönhetően a bank a korábbi 1000 milliárd forint helyett már 1200 milliárd forint fölé várja az idei teljes magyarországi jelzálog-kihelyeztést.
A személyi kölcsönök új folyósítása 42 százalékkal, 45 milliárd forintra nőtt, ám Harmati László szerint annak köszönhetően, hogy egyre többen digitális csatornán igényelnek személyi kölcsönt az Erséttől az átlagos hitelösszeg csökken a banknál. A digitalizáció előretörését bizonyítja, hogy a banknál 635 ezer lakossági és 35 ezer mikrovállalati ügyfél már digitálisan aktív a banknál, a lakossági ügyfelek 75 százaléka csak mobilbankot használ.
Nincs gond a visszafizetésekkel
A nem fizető hitelek állománya az elmúlt évhez hasonlóan 2,6 százalékról 2,4 százalékra javult. Ugyanakkor a személyi hitelek esetében a korábban beindult növekedésnek köszönhetően érthetően kismértékben emelkedik a nem fizető ügyfelek aránya. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor Harmati László arra hívta fel figyelmet, hogy a nem fizető hitelek egy jelentős részében olyan kinnlevőségekkel van dolguk, ahol az ügyfelek a bankot megtévesztve igényeltek hitelt. Ezek száma nem nagy, de jellemzően magas összeget igényelnek, így a nem fizető állomány bővülésébe belejátszik.
A bank betétállománya 2,6 százalékkal csökkent, ezen belül ugyanakkor a lakossági betétek állománya 11 százalékos növekedést mutat, az értékpapír állomány harmadával ugrott meg, így összességében a lakossági ügyfélvagyon 26 százalékkal növekedett.
Nem lesz vállalati növekedés
Cselovszki Róbert, a vállalati üzletág vezetője szerint a bank elengedte azt a tervét, hogy a vállalati hitelezésben sikerül idén is növekedni. Az első félévben 2 százalékkal, 1120 milliárd forintra csökkent a bank vállalati hitel- és kötvényállománya, ezen belül külön probléma, hogy a kis- és középvállalakozások hitelállománya 52 százalékkal, 28 milliárd forintra esett. A nagyvállalati területen ugyan negyedével tudott növekedni a kihelyerzés és egy nagy ingatlanüzlet finanszírozása a projektfinanszírozásban is előrelépést hozott, ám ezek inkább csak a komolyabb visszaeséstől mentették meg a bankot.
Digitális hitelezés: vannak kérdések
A digitális hitelezésre kiadott jegybanki ajánlás jó része olyan elvárást fogalmaz meg, amit a bankoknak amúgy is teljesíteniük kell, Ugyanakkor a szabályozás egy része a túlszabályozás irányába meg. Erre példaként Harmati László arról beszélt, hogy digitális hitelértékesítésük jó része asszisztált értékesítés, hiszen ahol a hiteligénylés valóbnan a bank digitális platformján, a George-on történik, de abban vagy a fióki munkatársak, vagy a bank ügynökei segítenek. Így viszont a 72 órás kivárás, amit a szabályozás a digitális hiteligénylésnél elvár, nem feltétlenül ésszerű. Ugyanakkor az a banki gyakorlatnak megfelelő, hogy a kiadott hitelkeret-ajánlatok esetében egy bizonyos összeg felett a kiutalás felett a digitális igénylés mellett legyen egy visszaellenőrzés.