Néhány alapvető élelmiszer, például a liszt, tej, étolaj, sertéshús esetében tavaly augusztushoz képest megugrottak a fogyasztói árak, emiatt több termék eladása a nyáron visszaesett az üzletekben.

Ez az áruházakat a további áremelésekben nyilvánvalóan megfontolásra készteti, amivel hozzájárulhatnak ahhoz, hogy most már tartósan alacsony maradjon az infláció – mondta az Economxnak Vámos György.

A közgazdász a kedden megjelent augusztusi inflációs adatokat vetette össze a kiskereskedelem nemrég közzétett, júliusi forgalmával, amelyről a KSH közölte: éves összevetésben a korábbi hónapokhoz képest a nyár közepén lassabb ütemben, csak két százalékkal bővült az élelmiszerbolti értékesítés.

Augusztusban az infláció közel négyéves mélypontra, 3,4 százalékra süllyedt, és miközben júliushoz képest az átlagos élelmiszerárak nem változtak, sőt, például a tojás, az idényáras élelmiszerek, a száraztészta olcsóbbak lettek, több alapanyag viszont tavalyhoz képest drágult. 

Az infláció befékezett, erősödhet a kereslet

Egyes élelmiszer termékpályákon még csökkenhetnek az árak a következő hónapokban, amely erősítheti a kereslet növekedését – értékelt a Nemzetgazdasági Minisztérium, amely felidézi: tavaly sikerült letörni és alacsony pályára állítani az inflációt, amelyhez olyan célzott intézkedések járultak hozzá, mint az online árfigyelő rendszer.

Emellett az első félévben a kötelező akciózás is támogatta a bolti fogyasztás élénkülését, amelynek nyár eleji kivezetése után azonban a láncoknál jelentősen drágultak egyes alaptermékek, például a liszt, az UHT tej. Mint megírtuk, emiatt a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálja a nagy kereskedelmi szereplők árképzési gyakorlatát.

Minden áremelés elriasztja a vásárlókat

Vámos György rámutatott: a nagy kánikulában ugyan nem rohantak az emberek olyan gyakran vásárolni, ez a júliusi élelmiszereladásokban is megmutatkozik, ám az alaptermékek drágulása is közrejátszott a forgalom csökkenésében.

Egyes termékek iránti kereslet lassulása megmutatja, hogy az árérzékeny vásárlókat minden egyes emelés még nagyobb óvatosságra inti. A bolti költekezés még mindig erősen függ az áraktól, és a piac nem fogadja el az indokolatlan drágulást, amely nem segíti a fogyasztás általános erősödését sem – állapította meg a szakértő. 

Ezért szerinte a kereskedőknek a jövőben alaposabban meg kell fontolniuk az árképzést, hogy az üzletek eladásai nőhessenek, de az infláció is megmaradjon az alacsony pályán.

Egyre többen inkább külföldön költenek

Az áremelések miatti óvatosság a határmenti boltokba irányuló bevásárlóturizmusban, illetve a külföldi webshopokban történő kártyás vásárlásokban is megmutatkozik.

Ilyenek mindig is voltak, ugyanakkor megfigyelhető, hogy a magyarok külföldi kártyás kiadásainak idei első negyedévben mért növekménye éves összevetésben egy-két százalék – ez a növekmény pedig a hazai kiskereskedelem értékesítését húzta vissza – mutatott rá Vámos György.

Hozzáfűzte: emiatt is érdekük a magyar piaci szereplőknek a visszafogott áremelés.  

Az év végén fordulhat a kocka

Az idei kilátásokról elmondta, hogy az őszi hónapokban – bár néhány termék, például az iskolaszerek, műszaki cikkek eladásai nőttek – összességében mérsékelten alakulhat az üzletek forgalma, ezért a kereskedelemben igazán döntő majd az év végi időszak lesz.

A novemberi Black Friday akciókkal berobbanó ünnepi vásárlási szezonban van rá esély, hogy meglódul a lakossági fogyasztás, ebben a bérek alakulásának is nagy szerepe lesz.

Zajlanak a minimálbértárgyalások, és ha az idei, 8-10 százalékos reálkeresetnövekedés után jövőre is van esély a jelentősebb emelésekre, az támogatja, hogy stabilan alacsony infláció mellett tovább oldódjon az óvatosság, és a családok bátrabban költsék a pénzüket a kereskedőknél – mondta.