2050-re, azaz 26 év múlva az akkorra már nagyjából 10 milliárdos népesség fele, azaz 5 milliárd ember él majd vízhiányos területen. Ennek a társadalmi, politikai, gazdasági és környezeti következményei szinte beláthatatlanok – mondta Áder János csütörtökön Tatán, a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség 2024. évi konferenciáján.

A „Mérlegen az EU-tagság 20 éve. Számvetés, felkészülés a jövőre a települési vízgazdálkodásban" elnevezésű konferencián a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a vízgazdálkodás magyarországi helyzetéről szólva kiemelte, nem dicsekedhetünk, van még bőven feladat, de van okunk a büszkeségre. Ugyanis nálunk a csapvíz iható, a magyarországi folyók tisztábban hagyják el az ország területét, mint ahogy hozzánk érkeztek, és működik a vízügyi infrastruktúra.

Szólt arról, hogy a vízügynek 4240 kilométer töltést, 95 ezer kilométer ivóvíz- és 70 ezer kilométer szennyvízvezetéket kell folyamatosan karbantartania; egyúttal szorgalmazta a hálózat rekonstrukciójának felgyorsítását.

A korábbi köztársasági elnök kifejtette: elindult az Alföldön, a Homokhátság területén az elsivatagosodás megállítása, a víz visszatartása, a vízpótlás. Elkészült hét tiszai víztározó, de háromra még szükség lesz. Jó minőségű vízzel kell ellátni a lakosságot, a mezőgazdaságot és az ipart.

Áder János szerint

szükséges a vízügyesek bérfejlesztése, a képzés, valamint, hogy ez az ágazat a fiatalok számára is vonzó életpálya legyen. Mindezeken túl meg kell erősíteni a nemzetközi pozícióinkat a tudományban, a gazdaságban és a vízdiplomáciában.

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány 2013-ban, 2016-ban és 2019-ben szervezett víz világtalálkozót, a Planet Budapest 2021 és 2023 Magyarország és Közép-Európa egyik legnagyobb fenntarthatósági eseménye volt, 2026-ban pedig szintén lesz hasonló rendezvény – jelentette be a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökeként.

Globális kitekintésként elmondta: ha a jelenlegi tempóban halad az emberiség, akkor az ENSZ által 2015-ben elfogadott fenntarthatósági célokat nem 2030-ra, azaz nem 15, hanem 63 év alatt fogjuk elérni.

Áder János hozzátette, a kevés víz és a sok víz „drámáját" szemléletesen mutatja Spanyolország példája, ahol délre haladva egyre alacsonyabb a víztározók töltöttsége.

A „spanyolok lába alól lassan elfogy a víz", lehetetlenné válik a mezőgazdasági termelés, ugyanakkor volt olyan települése az országnak, ahol néhány óra alatt fél méternyi eső esett – fogalmazott.

Az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára, V. Németh Zsolt köszöntőjében hangsúlyozta, az elmúlt évtizedeket aranykornak tekinthetjük, mert mintegy 1000 milliárd forint értékben valósultak meg fejlesztések.

Az ország 95,6 százalékán vezetékes ivóvízhez juthatnak a fogyasztók, 83,5 százalékán pedig szennyvízelvezetéssel és tisztítással rendelkeznek a háztartások

– tette hozzá. 

A jövő feladatai között említette a vízhálózat rekonstrukciós programját, a szennyvíztisztítással el nem látott települések számának csökkentését, valamint a szennyvízben található mikroszennyeződések eltávolításának bevezetését.

Egyáltalán nem biztos, hogy a palackozott víz a tisztább

Akár százszor is szennyezettebb lehet a palackozott víz, mint azt korábban hitték. Erről itt tudhat meg többet >>>