Ugyan az őszi adócsomagban általában kisebb változtatásokat hajtanak végre, most alaposan belenyúltak jó pár területbe. Az Index adószakértők – Bagdi Lajos és Gyányi Tamás – adószakértők segítségével elemezték a várható helyzetet.  A változások ágazatokra, személyekre, cégcsoportokra is hatással lehetnek, de nézzük, hogy mégis mi várható.

Személyi jövedelemadó (szja)

„A 2023-as őszi adócsomag haviról negyedévesre módosítja a béren kívüli juttatások, illetve az egyes meghatározott juttatások biztosításával összefüggő adókötelezettség teljesítését. Adminisztrációs szempontból a változás mindenképpen pozitív és a bérszámfejtési folyamatokat egyszerűsíti majd” – nyilatkozta az Indexnek Gyányi Tamás, WTS senior partnere.

Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group partnere hozzátette, fontos adminisztratív könnyítés, hogy a kifizetőt terhelő adó a jelenlegi haviról negyedéves bevallású lesz fő szabály szerint.

„A cégek a karácsonyi ünnepségre gondolva jó ha tudják, hogy a javaslat szerint a november 16-tól életbe lépő kormányrendeleti szintű rendelkezésekhez hasonlóan a nem pénzben kapott juttatások közül adómentessé válik a juttató által reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, továbbá üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként történő juttatás céljából közvetlenül – a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény szerint – a forgalomba hozatalt kezdeményező borászati üzemengedélyestől palackozott kiszerelésben vásárolt, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borászati termék, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borászati termék” – hangsúlyozta a könnyítést Gyányi Tamás.

Érdekes változás továbbá, hogy a benyújtott javaslat alapján a részvételi kedv fokozása érdekében a javaslat mentesíti a személyi jövedelemadó alól a számsorsolásos játékokon (pl. lottó, kenó, stb.) elért nyereményt – magyarán adómentessé válik a lottónyeremény –, emelte ki a Niveus partnere.

Szociális hozzájárulási adó (szocho)


A 2023-as őszi adócsomag az egyéni vállalkozók adózásának átalakítása keretében a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó szabályokat is módosítja. Ezek alapvetően 2025. január elsején lépnek majd hatályba:

  • Az egyéni vállalkozó adminisztrációs terhei jelentősen egyszerűsödnek azáltal, hogy a szociális hozzájárulási adó a személyi jövedelemadóval analóg módon éves elszámolásúvá válik, és a szociális hozzájárulási adóelőleg alapja megegyezik majd a személyi jövedelemadó előleg alapjával. Év közben az adóelőleg megállapítása negyedéves ciklusúvá válik, és a negyedévet követő hónap 12-ig szükséges megfizetni, a negyedéves bevallási kötelezettség azonban megszűnik.
  • Az egyéni vállalkozók adózásának átalakítása keretében kivezetik a vállalkozói kivétet, így a vállalkozói jövedelemadózást választó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő szociális hozzájárulási adó alapja az szja-köteles vállalkozói jövedelem lesz, az átalányadózó egyéni vállalkozók járulékalapja pedig változatlanul az átalányban megállapított jövedelem.
  • Továbbra is fennmarad a minimum adófizetési kötelezettség, viszont a garantált bérminimum és a minimálbér közti különbségtétel, valamint a 112,5 százalékos szorzó is megszűnik. Valamennyi főfoglalkozású egyéni vállalkozónak egységesen legalább a minimálbér után szükséges megfizetni a szociális hozzájárulási adót.
  • A 2023-as őszi adócsomag bevezeti a magánszemélyek egyéni vállalkozóvá válását ösztönző kedvezményt – hangsúlyozta Gyányi Tamás. Az adókedvezményt a tevékenységüket kezdő egyéni vállalkozók vehetik igénybe a tevékenység megkezdésének évében és az azt követő évben a minimálbér és a szociális hozzájárulási adó 13 százalékos adómértékével megállapított összegben, a tevékenység megkezdését követő második évben pedig a minimálbér és a szociális hozzájárulási adó mértékének felével megállapított összegben.

Társadalombiztosítási járulék (tb)


A vállalkozói kivét kivezetése, illetve a járulékszabályozás egyszerűsítésére tett vállalások miatt 2025. január 1-től jelentősen átalakulnak az egyéni vállalkozók járulékfizetési szabályai. A jelenlegi, a vállalkozó által elért jövedelmen (vállalkozói kivéten, illetve átalányban megállapított jövedelmen) alapuló járulékmegállapítási módszer helyett egy diktált járulékalapot vezetnek be. A diktált járulékalap mind a vállalkozói jövedelemadózást, mint az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozók esetében egységesen a tárgyhavi minimálbér. A főfoglalkozású egyéni vállalkozóknál – a mezőgazdasági őstermelőkhöz hasonlóan – bevezetik a választott járulékalap intézményét: a főfoglalkozású egyéni vállalkozó a magasabb szintű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében magasabb járulékalapot választhat.

Az egyéni vállalkozók tekintetében bevezetett diktált (vagy választott) járulékalap jelentősen leegyszerűsíti a járulékmegállapítás jelenlegi rendszerét, így 2025. január 1-től lehetővé válik – az éves személyijövedelemadó-bevalláshoz hasonlóan – a havi (negyedéves) járulékbevallás általi kiajánlásának bevezetése.

Az adóhatóság a rendelkezésére álló adatok alapján a tárgynegyedévet követő hó első napjáig elkészíti a negyedéves bevallási tervezetet, amelyet az egyéni vállalkozó a tárgynegyedévet követő hó 12. napjáig egészíthet ki és javíthat. A tervezet a társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettségét havi bontásban tartalmazza.

„Fontos kiemelni, hogy az egyéni vállalkozónak megmarad arra is lehetősége, hogy a bevallási határidőig saját maga készítse el a bevallását. Ha az adózó a bevallási tervezet adatait a negyedévet követő hó 12. napjáig nem javítja, nem egészíti ki, vagy nem nyújt be bevallást, akkor úgy kell tekinteni, hogy a bevallási tervezetben foglaltakkal egyetért. A tervezet így az adózó által elfogadott bevallásnak minősül, amely alapján az állami adó- és vámhatóság előírja a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget” – közölte az Index-szel Gyányi Tamás.

A munkaerőpiacra lépők után igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezmény szűkül, és kizárólag a magyar állampolgárok, illetve a Magyarországgal határos nem EGT- (Európai Gazdasági Térség, így Szerbia és Ukrajna) államok polgárai után lenne igénybe vehető 2024-től – hívta fel a figyelmet a Niveus partnere.

Általános forgalmi adó (áfa)


Az egyik legnagyobb – régen várt – lépés az e-áfa-rendszer 2024. január 1-től történő bevetése lehet. Ennek elindításának határidejét többször módosították, a jelenlegi céldátum 2024. január 1. A javaslat ételmében jövőre a NAV az szja-bevallások mellett már az áfabevallások tervezetét is elkészíti, és kiajánlja a rendelkezésére álló adatok felhasználásával. 

Az e-áfa-rendszer használóinak ezentúl nem szükséges adatot szolgáltatniuk a levonható adóról. Azok az adózók, akik elfogadják majd a kiajánlott bevallást, egyúttal nem lesznek kötelesek belföldi összesítő jelentés készítésére sem, ami jelentős adminisztratív könnyebég lehet

– mondta a Niveus szakértője.

A szabályozás értelmében az elsőként benyújtott bevallás minősül az adóalany bevallásának (több bevallás beadása esetén). „Önellenőrzést ezután nyomtatványon vagy az elektronikus felületen is beadhatunk” – mondta Gyányi Tamás.

Az adócsomag további változásairól, úgy mint amerikai tőzsdézés, külföldi vásárlások áfamentessége, felhőbe mentett nyugták, kisvállalati adó (kiva), társasági adó (tao), globális minimumadó, stb, az Index cikkében olvashatnak.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!