Az államháztartás júliusi állapotáról szóló gyorsjelentéséből már kiderült,hogy július végéig az államháztartás központi alrendszere 2443,3 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 2473,2 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 168,4 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 138,5 milliárd forintos hiányt mutattak.
Júliusban (egy hónap alatt) a központi alrendszer 213,0 milliárd forint többlettel zárt, szemben az előző évi azonos havi 44,3 milliárd forintos deficittel.
Sokba kerül az állam adóssága
A kamatkiadásokra fordított kifizetések összege 2217 milliárd forint volt, amely 700,9 milliárd forinttal magasabb az előző évi azonos időszaki teljesítésénél. Baljós, hogy július végéig az éves az adósságszolgálat előirányzatának 71,4 százalékát már teljesítettük, így viszont az elsődleges költségvetési egyenleg valóban nullás. Arra viszont egyelőre még nem lehet választ adni, hogy az adósság-finanszírozás szintje hol áll meg, hiszen azt befolyásolhatják a rövidtávú kibocsátások is. A kamatkiadások folyamatos emelkedését jól jelzi, hogy amíg idén júliusban 207,5 milliárd forint volt ez az összeg, egy évvel ezelőtt 156 milliárd ment erre az adósságra.
A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint ezen kívül tartósan meghaladták az egy évvel korábbi kifizetést a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek is. Nyugellátásokra 3803,7 milliárd forintot, míg gyógyító-megelőző ellátásra 1562,6 milliárd forintot fordítottunk az év első hét hónapjában.
Sokat ettek a magyarok
A központi alrendszer bevételei kapcsán korábban kiemelték azt is, hogy az előző év azonos időszakához képest az alacsonyan tartott adók mellett is, az adó- és járulékbevételek 9,9 százalékkal magasabban teljesültek.
Ez azt jelenti, hogy az államháztartásba idén eddig 22038,9 milliárd forint folyt be, amiből 4318,6 milliárd forint az általános forgalmi adóból (áfa) származik, ezzel elértük az éves előirányzat 50,4 százalékát. Ez egyébként azt is jelenti, hogy
a teljes államháztartási bevétel 19,5 százaléka, azaz minden ötödik forint abból származik, hogy az emberek mennyi kenyeret, tejet, üdítőt vásárolnak a boltban.
A fogyasztáshoz kapcsolt adókból július végéig 5780,5 milliárd forint realizálódott, júliusban az áfa után a jövedéki adóból származott a legtöbb pénz, 931,1 milliárd forint.
Újra a vonal alatt
Az összes kiadás 24482,3 milliárd forintnál jár, így viszont az az idén még ritkán tapasztalt esemény is megtörtént, hogy az államháztartás teljes hiánya az éves előirányzat alá csökkent,
július végén kétezerötszáz-milliárd alá csökkent a hiány (2443,3 milliárd forint), ami az éves hiánycél 97,2 százalékát jelenti.
Az önkormányzatokra is rájárt a rúd
"Minden idők második legkedvezőbb júliusa" a tavalyihoz képest (2852,1 milliárd forint) 10,1 százalékkal több bevételt hozott (3141,5 milliárd forint), aminek egyharmadát a fogyasztáshoz kapcsolt adókból szedte a kormányzat. Nyár közepén tényleg a megnyílt a magyarok pénztárcája, legalábbis idén még nem fizettünk be annyi áfát, mint júliusban,
781,7 milliárd forinttal gazdagodott a vásárlások után az államháztartás.
A jövedéki adó összege is 66 százalékkal több, mint tavaly júliusban, 183,6 milliárd forintos havi teljesítménnyel. Ez remélhetőleg azt is jelenti, hogy a lakossági fogyasztás visszatér a "háborús infláció" előtti időszakra.
A leglátványosabb trükk azonban az államháztartás alrendszereinek befizetéseivel történt. A központi költségvetési szerveknél komoly nadrágszíjhúzás történt, tavalyihoz képest 1617 százalékos szintre nőtt a befizetés, 433 millióról 7 milliárd forintra, de például az önkormányzatoknak is 94,5 százalékkal több növekedtek. Egy évvel ezelőtt 19,9 milliárd forintot fizettek be a települések, most ennek a dupláját, 38,8 milliárd forintot.